Hatalmas folyók fogyasztják az Antarktika jegét
Az Antarktika jégtakaróját az alatta húzódó hatalmas folyók „csapolják le”, és viszik a tengerbe. A tudósok legújabb megfigyelése szerint bár egyelőre nincs szó nagy mennyiségű jégről, ez a folyamat is hozzájárulhat a világtenger vízszintjének emelkedéséhez.
A tudósok már a hetvenes években rájöttek, hogy az Antarktika jege alatt hatalmas tavak húzódnak. Mint ahogy a National Geographic Online arról beszámolt, tavaly év elején arra is fény derült, hogy a tavakat – olykor Temze nagyságú – folyók kötik össze, vagyis a jégtakaró alatt egy nagy kiterjedésű vízgyűjtő rendszer található.
Egy, a Science című tudományos lap legutóbbi számában megjelent publikáció szerint nemrég bebizonyosodott, hogy ezek a folyók az Antarktika jegét mintegy alulról bomlasztják, és a tengerbe szállítják.
A jég alatti tavak vízszintingadozása meglepően gyors, vagyis a folyók hamar lecsapolják, de hamar fel is töltik ezeket. A kutatók legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy a felszínt borító vastag jégtakaró követi a jég alatti tavak vízszintmozgását.
A kutatóknak három évig tartó műholdas megfigyelés során sikerült nyomon követniük a szárazföldet borító jég emelkedését és süllyedését.
„Bennünket is meglepett, hogy ez a több száz méter vastag jégtakaró szinte úszik a jég alatti tavakon, és a tó vízszintjének változásával együtt emelkedik, vagy süllyed” – nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek Helen Fricker, a kaliforniai Scripps Institution of Oceanography munkatársa.
A jelenséget jól szemlélteti, hogy a mérések szerint, egy 350 négyzetkilométer kiterjedésű jégtakaró 2003. októbere és 2005. novembere között közel 10 métert süllyedt. Azóta a felszín alatti tó úgy tűnik, újra kezd feltöltődni, és a fölötte lévő jég is emelkedik.
A jég alatti tavak közül eddig mintegy 145-öt térképeztek fel. Közülük a legnagyobb mintegy 25 ezer négyzetkilométer kiterjedésű. Habár a tavak vizét levezető folyók nagy mennyiségű jeget szállítanak a tengerbe, a vizsgálatok nem mutatták ki, hogy az elmúlt időszakban megugrott volna az így „elveszített” jég mennyisége.
A jelenség megértése és nyomon követése segítheti a kutatókat abban, hogy előre jelezhessék, hogy a globális felmelegedés hatására a jégtakaró alatt húzódó folyók által szállított jég hogyan hat a világtenger vízszintjének emelkedésére.
Ezek a sarkvidéki folyók látszólag dacolnak az erózió szabályaival
Különös jelenséget figyeltek meg a kanadai sarkvidék folyóinál.
Kenai-félsziget: ahol a hegyek, a jég és az óceán találkozik
Eső áztatta buja erdők, szélfútta tundra, eszméletlen magas hegyek, látványos gleccserek, több mint 12 ezer folyó, kristálytiszta patakok, bővízű vízesések, aktív vulkánok, vagy 3 millió tó és végtelen mocsárvilág alkotják Alaszka vadregényes táját, ahol az örökkévalóság fogalma mintha nem is létezne. Gáspár Kata Vadregényes Amerika című sorozatának cikke a legészakibb államban található Kenai-félszigetről.
A nagyvárosok erősíthetik, de fel is oszlathatják a zivatarok csapadékát
Attól függően, hogy milyen típusú egy-egy zivatar vagy csapadékos időjárási helyzet, másképp hat rá, ha nagyvárosi környezetbe jut.
56 millió éve már látta a Föld, mi történik az erdőkkel a forróságban
A jelenkori, egyre drámaibb klímaváltozás hatásai hasonlítanak az 56 millió évvel ezelőttiekhez, és ebbe az erdők helyzetét is bele kell értenünk.
A Föld 40 százaléka kiszáradhat a század végére
A szárazföldek kiszáradásának fő okozója a klímaváltozás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
