Hatalmas folyók fogyasztják az Antarktika jegét
Az Antarktika jégtakaróját az alatta húzódó hatalmas folyók „csapolják le”, és viszik a tengerbe. A tudósok legújabb megfigyelése szerint bár egyelőre nincs szó nagy mennyiségű jégről, ez a folyamat is hozzájárulhat a világtenger vízszintjének emelkedéséhez.
A tudósok már a hetvenes években rájöttek, hogy az Antarktika jege alatt hatalmas tavak húzódnak. Mint ahogy a National Geographic Online arról beszámolt, tavaly év elején arra is fény derült, hogy a tavakat – olykor Temze nagyságú – folyók kötik össze, vagyis a jégtakaró alatt egy nagy kiterjedésű vízgyűjtő rendszer található.
Egy, a Science című tudományos lap legutóbbi számában megjelent publikáció szerint nemrég bebizonyosodott, hogy ezek a folyók az Antarktika jegét mintegy alulról bomlasztják, és a tengerbe szállítják.
A jég alatti tavak vízszintingadozása meglepően gyors, vagyis a folyók hamar lecsapolják, de hamar fel is töltik ezeket. A kutatók legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy a felszínt borító vastag jégtakaró követi a jég alatti tavak vízszintmozgását.
A kutatóknak három évig tartó műholdas megfigyelés során sikerült nyomon követniük a szárazföldet borító jég emelkedését és süllyedését.
„Bennünket is meglepett, hogy ez a több száz méter vastag jégtakaró szinte úszik a jég alatti tavakon, és a tó vízszintjének változásával együtt emelkedik, vagy süllyed” – nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek Helen Fricker, a kaliforniai Scripps Institution of Oceanography munkatársa.
A jelenséget jól szemlélteti, hogy a mérések szerint, egy 350 négyzetkilométer kiterjedésű jégtakaró 2003. októbere és 2005. novembere között közel 10 métert süllyedt. Azóta a felszín alatti tó úgy tűnik, újra kezd feltöltődni, és a fölötte lévő jég is emelkedik.
A jég alatti tavak közül eddig mintegy 145-öt térképeztek fel. Közülük a legnagyobb mintegy 25 ezer négyzetkilométer kiterjedésű. Habár a tavak vizét levezető folyók nagy mennyiségű jeget szállítanak a tengerbe, a vizsgálatok nem mutatták ki, hogy az elmúlt időszakban megugrott volna az így „elveszített” jég mennyisége.
A jelenség megértése és nyomon követése segítheti a kutatókat abban, hogy előre jelezhessék, hogy a globális felmelegedés hatására a jégtakaró alatt húzódó folyók által szállított jég hogyan hat a világtenger vízszintjének emelkedésére.
Mennyivel sejthetjük előre a nagy földrengéseket?
Az emberiség régi álma a földrengések előrejelzése, és nem ritkán túl nagy reményt fűzünk egy-egy kecsegtető módszerhez.
Az Androméda rózsáit fotózta a Hubble-űrteleszkóp
Az Androméda-galaxis egyik spirálkarjában található ionizált gázok rózsákra emlékeztető formákban örvénylenek.
Jég alá úszó robotokat fejleszt a NASA
Az eszközökkel az antarktiszi selfjég alá szeretnének bepillantani, hogy jobban megértsék, miként és milyen mértékben is olvad.
Mennyire sötét a világegyetem?
A New Horizons űrszonda méréseinek köszönhetően sokkal pontosabb képet alkothatunk arról, hogy voltaképp mennyire is sötét a világunk.
Földcsuszamlás miatt volt cunami egy alaszkai öbölben
A Seward városától 30 kilométerre délnyugatra lévő öbölben a nagy esőzések okoztak földcsuszamlást.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
