Miért különleges a magyarmecskei meteorkráter?
Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet vizsgálatai szerint lehetséges, hogy egy eltemetett meteorkráter van Magyarmecske mellett többszáz méter mélyen. Ha ez beigazolódik, akkor itt lenne az első ilyen kráter a Kárpát-medencében, és az első a világon, amelyet műszerekkel fedeztek fel
Nemcsak a Holdon és a Marson, hanem a Földön is vannak meteorkráterek. A Föld légkörébe befutó kisebb meteorok általában elégnek (ezek a hullócsillagok), de a nagyobbak becsapódnak a felszínbe, létrehozva az esetleg nehezen felismerhető meteorkrátereket. A jelenség olyan, mintha egy nagyon nagy hidrogénbomba robbanna a felszínen, azzal a különbséggel, hogy radioaktivitás nem keletkezik. Becsapódáskor a meteor mozgási energiája hővé és lökéshullámmá alakul, a meteor anyaga többnyire elpárolog, a lökéshullám pedig egy közel félgömbalakú zónában összetörve a kőzeteket, lapos krátert hoz létre. A Földön már több mint száz ilyen krátert mutattak ki, átmérőjük a tíz métertől a százötven kilométerig terjed. A Kárpát-medencében meteoritkrátert mindezidáig nem találtak.
Geofizikai anomália Magyarmecske térségében
Az idén száz éves Geofizikai Intézet kutatói az ország rendszeres geofizikai felmérése során a földkéreg elektromos ellenállását is vizsgálták az úgynevezett tellurikus térképezéssel. Pécstől délnyugatra, Magyarmecske és Téseny között a kutatók nagy meglepetésére egy kör alakú, koncentrikus ellenállás-anomáliát találtak.
A további, más módszerekkel is végzett mérések kimutatták, hogy körülbelül 500 méter mélységben, egy körülbelül 3 kilométer átmérőjű közel kör alakú területen az alaphegység ellenállása legalább két nagyságrenddel kisebb, mint az várható lenne, és ugyanebben a zónában a kőzetek szilárdsága és sűrűsége is kisebb. Eddig erre meggyőző geológiai magyarázat nem volt, és az anomália fúrásos megkutatására sem került sor, bár ezt a geofizikusok többször is javasolták.
Meteor csapódott be?
Most a Geofizikai Intézet kutatói új elmélettel álltak elő. Egy meteor csapódott be annak idején a karbon-perm (szénrétegeket is tartalmazó) kőzetekből álló felszínbe, és ez egy néhány kilométer átmérőjű zónában összetörte a kőzeteket. A becsapódáskor létrejövő óriási nyomáshullám a kőzetek széntartalmát grafittá alakította. A grafit jól vezeti az áramot, és már néhány százalék grafittartalom is nagyon lecsökkenti a kőzet ellenállását.
Ez a már nemzetközi kongresszuson is ismertetett hipotézis magyarázatot adna minden észlelt geofizikai anomáliára, és tökéletesen összhangban van a világ többi részén talált meteor-becsapódások tapasztalataival. A hipotézisnek nemcsak az a jelentősége, hogy ez az első észlelt meteor-becsapódás hazánk területén, hanem a világon az első olyan meteorkráter lenne, amelyet indirekt módon, csak a geofizikai anomáliák alapján találtak meg. Jelenleg a becsapódás területét 600 – 800 m vastag, jóval fiatalabb üledék fedi be.