Újabb pazar fotók a Marsról

Andrea Accomazzo, az űrszonda küldetésével kapcsolatos műveletek vezetője a nemzetközi hírügynökségeknek elmondta: a németországi Darmstadtban lévő központ irányítói tartottak az utazásnak ettől a szakaszától.

A szondának ugyanis át kellett jutnia a Mars árnyékán, miközben a napelemek nem kaptak energiát, és a berendezés saját akkumulátoraira hagyatkozott. Húsz perccel később azonban az űrszonda megjelent a Mars túloldalán az irányítóteremben izgulók nagy örömére – tette hozzá a küldetés menedzsere. A Marssal való randevú után a Rosetta a Föld felé halad majd, és novemberben a Föld parittyahatását kihasználva halad tovább.

A Rosetta űrszondát az Európai Űrhivatal 2004 februárjában indította útnak. Célja a Csurjumov-Geraszimenko üstökös, amellyel – többször élve a Föld és a Mars parittyahatásával – 2014 augusztusában randevúzik. A találkozás a Naptól 3, 6 CSE távolságban történik, és útközben a szonda elhalad majd a Rhodia és Lutetia kisbolygók mellett is (2008-ban és 2010-ben).

A Marson is közeledik a tavasz

A Rosetta-szonda az űrtörténelem több első helyére is pályázik. Először is teljes egészében napenergiával éri el távoli célpontját, amelyhez az eddig az űrbe bocsátott legnagyobb napelemeket használja. A 14 méter hosszú elemek teljes sugárzásgyűjtő felülete 64 négyzetméter. Még a világűr olyan területein is, ahol a napsugárzás a földi szint 4 százaléka, képes elegendő energiát termelni.

Ezentúl a Rosetta lesz az első szonda, amely a fenti módon randevúzik üstökössel, továbbá az első, amely leszállóegységet (a közel 100 kilogrammos Philaet) is lebocsát. A Rosetta első abból a szempontból is, hogy egy üstökösnek a teljes átalakulását végigköveti: a Jupiter közeléből egészen a Naprendszer belső részéig kíséri az égitestet.

A Mars légköre

A nagyszabású nemzetközi űrvállalkozásban magyar tudományos kutatóintézetek is részt vesznek. A magyar tevékenység döntő hányada a Philae leszállóegységhez kapcsolódik. A legnagyobb feladat az egység központi számítógépének kifejlesztése volt, amelyet a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben (RMKI) végeztek el.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszékén a Philae fedélzeti ellátó és energiaelosztó rendszertervét készítették el. A KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) munkatársai két tudományos műszer tervezésében és elkészítésében vettek részt.

Az RMKI az Orbiterre kerülő, öt különböző érzékelőt tartalmazó plazma mérőrendszer létrehozásában is vállalt feladatot. A Rosetta-program 14 ország együttműködésével valósul meg.