Feltárták a világ leghosszabb víz alatti barlangját
Barlangi búvárok átjárható kapcsolatot találtak a Yucatán-félszigeten lévő két hatalmas víz alatti barlangrendszer között. Ezzel „feltárult” a világ leghosszabb, 152 kilométeres víz alatti barlangja.
Steve Bogaerts brit és Robbie Schmittner német barlangi búvár a napokban hozta nyilvánosságra, hogy átjárható járatot talált két ismert, hatalmas víz alatti barlang között a mexikói Yucatán-félszigeten.
A barlangokat létrehozó víz egykor fontos szerepet játszott az itt élő maják életében ugyanis a barlangok helyenként beszakadtak, így hatalmas víznyelők keletkeztek. A mészkőfennsíkot tarkító több ezer víznyelőben kialakult tavak fontos vízlelőhelyek voltak az őslakók számára, de emellett (és éppen ezért) áldozati helynek is számítottak. A fennsík alatt pedig hatalmas víz alatti barlangrendszer húzódik.
A két barlangi búvár négy éve kutatja az átjárást a Yucatán félsziget, a felfedezés után már csak harmadik és negyedik leghosszabb barlangrendszere, a Sac Actun és a Nohoch Nah Chich között. Az évek során mintegy ötszáz merülést végeztek, szinte minden járatot átvizsgáltak, és gondosan kötelekkel meg is jelölték őket. A siker végül idén január 23-án jött el: a két rendszer közötti virtuális átjárót egy üveg febontatlan pezsgővel törték fel. (A híradások szerint a második üveget már a felszínen fogyasztották el.)
A már egy barlangnak nevezhető járatrendszer összesen 153 kilométer hosszú. Az eddig ismert leghosszabb víz alatti barlang, a 146 kilométeres Ox Bel Ha szintén a Yucatán-félszigeten található.
A nemzetközi hírügynökségek beszámolói szerint a mészkőbe vájt barlangrendszerben Jumbo Jet méretű termek, és álló (sztalagmitok) illetve függő (sztalaktitok) cseppkövek csodálhatók meg. A vízzel teljesen telt járatokban állandóan 25 Celsius fok uralkodik.
„A felfedezés is azt mutatja, hogy „első ránézésre” elszigeteltnek tűnő vízrendszerek kapcsolatban lehetnek egymással. Ezt azért is fontos szem előtt tartani, hiszen ha egy ilyen hatalmas vízbázis egy ponton elszennyeződik, az nem csak egy kis területre lesz hatással, hiszen a szennyezés gyorsan továbbterjed az egész rendszerre” – hangsúlyozta Bogaerts.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Égi jelenségek 2024. december első felében
Újholddal majd alkonyi sarlóval kezdődik, teliholddal végződik az időszak, itt az év legjobb meteorraja is, de erős holdfényben, intim közelségbe kerül a Hold és a Fiastyúk, közelednek a leghosszabb éjszakák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
