Műholdképen a hétfői cunami térsége
Április 1-én a Richter-skála szerinti 8, 1 erősségű földrengés rázta meg a Salamon-szigeteket, amit szökőár követett. Habár a területen gyakoriak a földrengések ez volt a 20. század eleje óta az egyik legerősebb földmozgás.
Ezen a Landsat-7 műhold által készített felvételen látható, hogy hol helyezkedett el a csendes-óceáni szigetcsoportot sújtó földrengés epicentruma.
A földrengés és a cunami következtében eddig 34 halálos áldozatot találtak, tucatnyian eltűntek, és több mint ötezer ember hajlék nélkül maradt. A legnagyobb kár a rengéshullámok kipattanási helyétől északnyugatra fekvő Gizó-szigeten keletkezett. A sziget már nem látszik a képen, de a szigethez tartozó háromszög alakú korallzátony a kép bal felső szélén még jól kivehető.
A sűrű esőerdővel borított szigetek aktív vulkáni területek. A kép bal felső részén lévő, szinte szabályos kör alakú Kolombangara-sziget valójában egy vulkáni kúp csúcsa, de nem ez az egyetlen ilyen képződmény a térségben.
Az északnyugat-délkeleti futású szigetív a Csendes-óceáni lemez peremén fekszik. A földrengés kipattanási helye tulajdonképpen az Ausztrál-Indiai-lemez és a Csendes-óceáni kőzetlemez találkozásánál volt. A kőzetlemezek mozgása, egymás alá bukása során felgyülemlő feszültség időnként földrengés formájában szabadul fel.
Habár a térségben a geológiai adottságokból kifolyólag gyakoriak a földrengések, a mostani rendkívüli erősségűnek számít, ugyanis a szigetcsoportnál a 20. század eleje óta nem volt példa 7-es vagy annál erősebb rengésre. A hétfő reggel bekövetkezett – a Richter-skála szerint 8, 1-es fokozatú – földrengés után végigsöprő szökőár 5 méter magas hullámokkal csapott le a térségre. Ráadásul erős utórengések is akadályozzák a segítségnyújtást, néhány óránként még mindig a Richter-skála szerinti 6-6, 2-es erősségű rengések rázzák meg a térséget.
Forrás: U.S. Geological Survey
A második képen is jól látható, hogy a térség világviszonylatban is a legnyugtalanabb területek közé tartozik. A térképen a Richter-skála szerinti 5-ös és annál erősebb rengések éves számát tüntették fel, így nagyon jól kirajzolódnak a földrengés szempontjából aktív térségek, a lemezszegélyek. A sárga és narancssárga területek a legveszélyesebbek, hiszen ott évi 1-4 erősebb földmozgás is előfordulhat.