Idegen bolygókon még a fű sem zöld?

Amerikai kutatók kidolgoztak egy módszert, amellyel elemezhetik egy adott bolygó napjának fényét, és meghatározhatják, milyen kölcsönhatásba lép a fény a bolygó atmoszférájában található különféle vegyületekkel. Ennek alapján a tudósok fogalmat alkothatnak arról, milyen hullámhosszú, azaz milyen színű fény érkezik a bolygó felszínére.

A Földön a vörös fény a leggyakoribb, míg a kék a legnagyobb energiájú, illetve a leghasznosabb a növények számára. Ezért a növények ezeket a színeket igyekeznek elnyelni, és visszaverik a kevésbé hasznos zöld fényt, mondja Nancy Kiang, a NASA Goddard Institute for Space Studies New York-i központjának biológusa.

Más csillagok (azaz más bolygók napjai) azonban más hullámhosszú fénysugarakat bocsáthatnak ki, és a bolygók légkörében is más vegyületek lehetnek, így a felszínre érkező meghatározó színek eltérhetnek a Föld felszínére érkezőktől, magyarázza Kiang.

Ez azt jelenti, hogy a távoli világokon elméletileg akár piros, sárga vagy kék növények tenyészhetnek.

„Előre megmondhatjuk milyen pigmentek nyelik el a fényt, de arra csak tippelni tudunk, hogy milyen színeket vernek vissza” – mondja Kiang.

Kiang és munkatársai számítógépes modelleket használva fejlesztették ki a távoli világokon uralkodó fényviszonyok tanulmányozására alkalmas módszerüket. Az eljárásról szóló két egymáshoz kapcsolódó cikk az Astrobiology folyóirat márciusi számában jelenik meg.

A cikkek társszerzője, Victoria Meadows, a pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) asztrobiológusa szerint a kutatás segítséget nyújthat a tudósoknak az élet fölfedezéséhez a Naprendszeren kívüli bolygókon.

A fotoszintézis – amelynek során a növények a fény energiáját fölhasználva cukrot állítanak elő – az élet globális léptékben észlelhető jeleit hozza létre, magyarázza Meadows. A Földön a fotoszintézis felelős a levegőben lévő oxigénért és ózonért. Ugyanez igaz lehet más bolygókon is.

„A Földet körülvevő oxigén és ózon az űrből is fölfedezhető. Nagyon nagy távolságról megfigyelhető, így keresése jó kiindulási alap lehet a földön kívüli élet kutatásakor.”

A szerzők szerint az új kutatás olyan teleszkópok kifejlesztéséhez szolgál majd alapul, amelyeket kifejezetten a más bolygókon lévő élet keresésére terveznek.

A NASA Kepler nevű űrhajója – amely előreláthatólag 2008 októberében indul – képes lesz észlelni a távoli csillagok élhető zónájában elhelyezkedő Föld méretű bolygókat. A tudósok azt is remélik, hogy jövőbeni űrteleszkópok, amilyen a NASA tervezett Terrestrial Planet Finder-e vagy az Európai Űrügynökség Darwinja, képesek lesznek megtalálni és tanulmányozni a szomszédos extraszoláris bolygókat.

Ha végrehajtják ezeket a programokat, akkor a most kidolgozott eljárással távolról is észlelhetők lesznek az élet jelei az idegen bolygókon.