Charles Simonyi blogot ír űrbéli élményeiről

„A felszállás eseménytelen volt. A zaj valamelyest fokozódott. Vibrálást éreztem, majd emelkedést, akárcsak egy helikopterben. A gyorsulási terhelést alig lehetett érezni, mivel mindnyájan le voltunk szíjazva. Tudtunk beszélgetni és szabadon mozgatni a kezünket” – számolt be a már egy hete az ISS-en lévő amerikai-magyar űrturista a start utáni pillanatokról webnaplójában ( www.charlesinspace.com ).

A hordozórakéta első fokozatának leválásakor Simonyi kattanást hallott és oda-vissza rángást érzett, majd némi lassulás után a megmaradt hajtóművek megint fellendítették a Szojuz TMA-10-es űrhajót, amelyben két profi orosz kozmonauta társával, Oleg Kotovval és Fjodor Jurcsihinnal együtt ültek.

„A második fokozat leválásakor a másodperc törtrészéig éreztük a súlytalanságot. Véglegesen a súlytalanság a harmadik fokozat leválása után állt be, amikor Oleg (Kotov) kifüggesztett kabalatigrise lebegni kezdett a fejünk felett” – írja Simonyi. Beszámol a Föld körül keringő Szojuz pályaemeléseiről is, amelyeket az ISS fokozatos utoléréséhez kellett végrehajtania. „A pályamódosítás egy hangos durranással kezdődött, utána egy puha lökéssel, majd egy percen belül újabb durranással.”

Simonyi kitért az evésre, alvásra és az űrillemhely használatára is. Az űrturista kicsit aggódott, mert egyeseknek nehezére esett vizelni a világűrben. „Már értem, hogy mi lehet ennek az oka. A test nem ugyanazokat a jeleket kapja (az agytól), mint a Földön.” Az első étel, amit az űrben elfogyasztott, csirkehúsos omlett, nagyon ízlett neki. „Enni könnyű: egy-egy falat leválik ugyan a villáról, de tovább lebeg és szájjal könnyűszerrel be lehet őket kapni.”

Az első űrbeli alváshoz (április 8-án vasárnap, közép-európai idő szerint hajnali négykor) Fjodorral (Jurcsihinnal) együtt “függőlegesen” akasztották fel a hálózsákjukat, de lábbal a mennyezet felé. „Jól aludtam először az űrben. De nem tudtam teljesen ellazulni a súlytalanság közepette. A test keresi az egyensúlyát, s minden izom a maga módján akar lazulni. Kissé fájt a derekam.” Simonyi vasárnap még egyet szunyókált, s álmában éppen egy deréktáji fájásra vonatkozó űrlapot töltött ki, amikor Oleg (Kotov) felébresztette. „Felébredve, egy űrhajón találtam magamat: a valóság különösebb volt, mint az álom” – állapította meg blogjában az ötödik űrturista.