Harmadik keringését kezdi a Föld második holdja
A 6R10DB9 ideiglenes elnevezésű, néhány méter átmérőjű égitest immár harmadik keringését kezdte meg bolygónk körül, amióta tavaly szeptemberben átmenetileg Föld körüli pályára állt. A furcsa égitest június 14-én éri el perigeumát, majd elhagyja a Föld-Hold rendszert.
Tavaly szeptember 14-én egy szokványosnak tűnő, 19, 3 magnitúdós földközeli kisbolygót rögzítettek a Catalina Sky Survey 68 cm-es Schmidt-távcsövének felvételein. A megfigyelt koordinátákra azonban nem lehetett Nap körüli pályát illeszteni. Gyorsan kiderült, hogy a néhány méter átmérőjű égitest bolygónk körül kering!
Mivel azonban pályája szinte merőleges a Hold pályasíkjára, nem maradhat hosszú ideig a közelünkben. Három keringés után, szeptember elején elhagyja bolygónk környezetét. Mint a mellékelt ábrán látható, a pályára állás utáni első földközelsége január 3-án, a második pedig március 25-én volt. A harmadik, egyben legkisebb távolságú perigeum június 14-én lesz, amely után olyan sebességre gyorsul, ami a Föld-Hold rendszer elhagyására kényszeríti. Felfedezése után mindkét földközelség alkalmával észlelték a 19 magnitúdós objektumot, így minden bizonnyal a júniusi esemény sem marad rejtve előlünk.
Fontos kérdés, hogy vajon milyen pályán keringett az égitest mielőtt befogtuk volna? Annyi bizonyos, hogy közel kör alakú, a Földéhez nagyon hasonló pályán járhatott. Megeshet, hogy a 60-as, 70-es évek egyik űrkísérlete során Nap körüli pályára állt rakétafokozat, bár ekkor a kis tömeg miatt már észlelnünk kellett volna a Nap sugárnyomása okozta pályaváltozást. Mivel ilyet eddig nem tapasztaltak, a kutatók többsége inkább egy természetes eredetű, tömör égitestre gyanakszik. A kérdést a júniusi perigeum idején végzett spektroszkópiai mérésekkel lehet végérvényesen eldönteni, hiszen egy földközeli kisbolygó és egy speciális festékkel borított rakétafokozat egészen másként veri vissza a napfényt.
Forrás: Hirek.csillagaszat.hu >>
Égi jelenségek 2026. szeptember második felében
Mivel ebben az időszakban a szarvasvadászat miatt sokfelé nem szabad az erdők, rétek környékén tartózkodni, talán nem is olyan nagy baj, ha a nap-éj egyenlőségen és a teliholdon túl nem túl sok jelenség várja az égbolt szerelmeseit.
Ezek a sarkvidéki folyók látszólag dacolnak az erózió szabályaival
Különös jelenséget figyeltek meg a kanadai sarkvidék folyóinál.
Kenai-félsziget: ahol a hegyek, a jég és az óceán találkozik
Eső áztatta buja erdők, szélfútta tundra, eszméletlen magas hegyek, látványos gleccserek, több mint 12 ezer folyó, kristálytiszta patakok, bővízű vízesések, aktív vulkánok, vagy 3 millió tó és végtelen mocsárvilág alkotják Alaszka vadregényes táját, ahol az örökkévalóság fogalma mintha nem is létezne. Gáspár Kata Vadregényes Amerika című sorozatának cikke a legészakibb államban található Kenai-félszigetről.
A nagyvárosok erősíthetik, de fel is oszlathatják a zivatarok csapadékát
Attól függően, hogy milyen típusú egy-egy zivatar vagy csapadékos időjárási helyzet, másképp hat rá, ha nagyvárosi környezetbe jut.
56 millió éve már látta a Föld, mi történik az erdőkkel a forróságban
A jelenkori, egyre drámaibb klímaváltozás hatásai hasonlítanak az 56 millió évvel ezelőttiekhez, és ebbe az erdők helyzetét is bele kell értenünk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
