A Loch Nessi tó titkai
A skóciai Loch Ness tavának aljzatát vizsgálta át a közelmúltban az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyetem kutatócsoportja.
A radiokarbonos kormeghatározás szerint a tófenéken a kutatók 12800 évvel ezelőtti kövületeket is találtak. A 228 méter mély, rendkívül hidegvízű tó a jelek szerint remekül konzerválta a szerves anyagokat, ezért is került a geológusok érdeklődési körébe.
A tófenéken talált leletekről a kutatócsoport először júniusban egy hollandiai konferencián számol majd be a nagyközönségnek. Reményeik szerint az aljzatmonitorozásuk eredményeit a jövőben régészek, geológusok, klímakutatók és paleontológusok is hasznosítani tudják.
A kutatók vizsgálódásuk során a tó híres szörnyét nem lelték, ám tudományos szempontból izgalmasabb élőlényre ráakadtak: 98 méter mélyen varangyot találtak.
A légköri por hatása a klímaváltozásra
Az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt a légkörbe kerülő sivatagi por mennyisége, egy új kutatás szerint ez némiképp ellensúlyozta a felmelegedést.
Gyűrűs kisbolygó a James Webb-űrtelszkópon át
A Chariklo nevű kentaur kisbolygónak gyűrűrendszere van, amelyet nemrégiben a JWST is megfigyelt.
Égi jelenségek 2023. február első felében
Ismét nyakunkon a telihold, eltűnik a Szaturnusz, de a Vénuszt jól láthatjuk alkonyatkor, beköszönt a tavaszi állatövi fény időszaka is, földközelbe kerül, majd gyorsan távolodik és halványodik a téli üstökösünk.
Plusz célpontot kapott a Lucy űrszonda
A Jupiter trójai kisbolygóit felkereső szonda eddig nyolc kisbolygót célzott meg a sok éven át tartó küldetésével, most egy újabb égitest is csatlakozott e listához.
London méretű jégtábla hasadt le az Antarktiszon
A Brunt-selfjégen keletkezett repedések alapján már régóta várható volt az esemény, amelyre a Brit Halley-VI kutatóbázis közelében került sor.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
