A Loch Nessi tó titkai
A skóciai Loch Ness tavának aljzatát vizsgálta át a közelmúltban az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyetem kutatócsoportja.
A radiokarbonos kormeghatározás szerint a tófenéken a kutatók 12800 évvel ezelőtti kövületeket is találtak. A 228 méter mély, rendkívül hidegvízű tó a jelek szerint remekül konzerválta a szerves anyagokat, ezért is került a geológusok érdeklődési körébe.
A tófenéken talált leletekről a kutatócsoport először júniusban egy hollandiai konferencián számol majd be a nagyközönségnek. Reményeik szerint az aljzatmonitorozásuk eredményeit a jövőben régészek, geológusok, klímakutatók és paleontológusok is hasznosítani tudják.
A kutatók vizsgálódásuk során a tó híres szörnyét nem lelték, ám tudományos szempontból izgalmasabb élőlényre ráakadtak: 98 méter mélyen varangyot találtak.
Nem csökken a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában
A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű.
Életet a falaknak!
Az élő növényekkel beültetett házfalak 30 százalék hőveszteségtől menthetik meg az épületet.
Vegyi anyagtól habzik egy indiai folyó
Az egyik indiai szent folyó jelentős szakaszát borítja, részben az újdelhi ipari üzemekből kikerülő, szennyvíz előidézte hab. Hindu hívők ennek ellenére szertartást végeznek a mérgező anyagot tartalmazó Jamuna folyóban.
Az erdőtüzek is veszélyeztethetik az ózonpajzsot
2019-ben a különösen hosszú időn át tomboló szibériai erdőtüzek füstje a sztratoszférába is feljuthatott.
Évszázadokon át hathat a mostani antarktiszi olvadás
A szakértők az egykori klimatikus átalakulásokat vizsgálták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
