Az eddigi legnagyobb tömegű csillagra bukkantak
114 naptömeg, azaz a Földnél 37 milliószor nehezebb az a csillag, amelyet kanadai tudósok a Hubble teleszkóp és az európai déli csillagvizsgáló (European Southern Observatory) távcsövei segítségével fedeztek fel.
Az elméleti számítások alapján a csillagászok régóta úgy vélik, hogy a csillagok tömegének felső határa 150 naptömeg. Ilyen gigászt azonban még soha nem találtak, sőt, még olyat sem, amely megközelítette volna ezt az értéket.
Mostanáig a legnagyobb ismert csillag tömege 83 naptömeg volt. A Montreali Egyetem asztronómusai azonban most rábukkantak egy 114 naptömegű, azaz 37 620 000 földtömegű csillagra.
Az új rekorder 20 000 fényévnyire van a Földtől. A Tejút déli részén, az úgynevezett NGC 3603 ködben, egy csillagbölcsőben található. A csillag a nem túl romantikus elnevezésű A1 kettős rendszer része, párja 84 naptömeg. A kettős rendszer keringési ideje 3, 7724 nap.
A kettős csillagra a Hubble teleszkóp és a chilei Atacama sivatagban található európai csillagvizsgáló, a Paranal obszervatórium óriás távcsöve (VLT) segítségével bukkantak. A VLT több egyedi teleszkópból áll, amelyek mérési adatai jóval nagyobb felbontást adnak az interferometria nevű eljárás segítségével, mint az egyedi távcsövek.
Az A1 kettős rendszer közelében egyébként felfedeztek egy másik rendkívül fényes, és valószínűleg ugyancsak kiugróan nagytömegű csillagokból álló kettős rendszert is. Ez a két csillag 8, 92 nap alatt tesz meg egy fordulatot egymás fogságában.
A nagytömegű csillagok kutatásának célja, hogy minél pontosabban meghatározzák, hogy milyen naptömeg mellett beszélhetünk még stabil csillagról.
Aranyló ősz az orosz távol-keleten
A Primorszkij Kraj, vagyis a Tengermelléki határterület az orosz távol-kelet természeti kincse tengeren és szárazföldön egyaránt.
Változást akarunk anélkül, hogy változnunk kellene
Egy új felmérés szerint az európaiak sürgős cselevést követelnek a klímaváltozás kapcsán, ám az ehhez szükséges életmód-változtatáshoz már nem fűlik a foguk.
Egyre gyorsabban melegszik Afrika
20 éven belül eltűnhetnek az utolsó afrikai gleccserek is, és a szélsőséges időjárás miatt sok millió ember helyzete válik kritikussá.
Előfordulhat, hogy egyszer csak kiszárad a Velencei-tó?
Előfordulhat-e hogy a Velencei-tó egy idő után kiszárad? Ez a Balatonnal is megtörténhet? Erre a kérdésre kerestük a választ Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársának segítségével.
Sikeresnek nyilvánította a tesztjeit az Ocean Cleanup
Az Ocean Cleanup szervezet sikeres tesztelései 2021. október 20-án fejeződtek be, de a helyzet részletei közel sem tűnnek minden szempontból pozitívnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
