Újabb csapás a Plútóra

Mint arról közel egy éve hírt adtunk, a Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. közgyűlése újrakategorizálta Naprendszerünk bolygóit és egyéb égitestjeit. Ezek alapján maradt nyolc bolygó a Naprendszerben, míg a Plútó elvesztette korábbi státusát és egy új kategória, a törpebolygók első példánya lett.

Rajta kívül ebbe a csoportba tartozik a főövbeli Ceres és a Neptunuszon túli legnagyobb Kuiper-objektumok. Még tavaly, a bolygófogalom újradefiniálása előtt mutatták ki az Űrtávcsővel, hogy a 2005-ben felfedezett Eris – korábban Xena – a Plútónál is nagyobb átmérőjű égitest, most pedig koordinált megfigyelési kampánnyal azt is kiderítették, hogy tömege mintegy negyedével több a Pluto tömegénél, azaz minden szempontból a jelenleg ismert legnagyobb égitest a Naprendszer külső tartományaiban.

Az Eris tömegének megmérését az tette lehetővé, hogy van egy kísérője: Dysnomia nevű holdja közel körpályán, bő két hét alatt járja körbe. Michael Brown (Caltech) és munkatársai a Hubble Űrtávcső és a Keck Obszervatórium együttműködésével végigkövették a két égitest 16 napos periódusú mozgását a közös tömegközéppont körül. Ebből és a pontos pályaméretből ki lehet számítani az Eris tömegét, ami az eredmények szerint 1, 27-szer múlja felül a Plútó tömegét.

Átmérőjét is ismerve adódik az égitest sűrűsége, ami 2, 3 g/cm3. Ez az érték hasonló a Plútó, a 2003 EL61 (egy másik furcsa Kuiper-objektum), valamint a Neptunusz Triton nevű holdjának sűrűségéhez, azaz utóbbiról egyre nagyobb valószínűséggel állíthatjuk, hogy a Kuiper-övből befogott test. Emellett a kapott sűrűség arra is utal, hogy ezek az objektumok nem csupán jégből állnak, hanem szilárd kőzetet is tartalmaznak.

A legelfogadottabb elméletek szerint a Dysnomia az Eris és egy másik Kuiper-objektum ütközése nyomán született, hasonlóan például a Plútó Charon holdjához. Ezt a hold pályájának közel kör alakja is alátámasztja, mivel befogott égitestként sokkal elnyúltabb pályán kellene keringenie.

Forrás és további illusztráció: Hirek.csillagaszat.hu >>