A hónap legérdekesebb égi jelensége
A hónap legérdekesebb eseménye szokatlan módon ma délután, a nappali égen lesz látható: a Hold elfedi a Vénuszt. Vénusz-fedést legutóbb 2004. május 21-én láthattunk.
Ha derült, mélykék ég lesz délután, némi keresgélés után szabad szemmel is megpillanthatjuk a holdsarlót és a tőle balra ragyogó Vénuszt. A fedés jelensége így is megfigyelhető lesz, noha célszerű valamilyen optikai segédeszközzel könnyíteni a dolgunkat. Binokulárral is megfigyelhetjük a holdsarlót és mellette az apró, “félvénusz” fokozatos eltűnését, később pedig feltűnését a holdkorong túlsó oldalán.
Nagyobb műszerekkel, nagy nagyítással már az is nyomon követhető, ahogy a bolygókorong közel egy perc alatt fokozatosan bújik be, majd jön elő a Hold mögül.
A belépés (16:33-34) a Hold sötét felén következik be — így kísérőnk pereme nem lesz látható a világos égen. Ily módon furcsa látványt nyújt majd, midőn a Vénusz eltűnik a semmiben. A kilépés (17:55-56) már a fényes holdperem mögül, a Mare Crisium közelében lesz látható: szinte pontosan ugyanott, ahol az idén május 21-i Szaturnusz-fedéskor a gyűrűs bolygó bukkant elő.
A fedés során a Hold és a Vénusz magasan, 53-60 fok közötti magasságban látszik majd.
További információ és illusztrációk a Hirek.csillagaszat.hu weboldalon >>
Fotó: Éder Iván ( Hirek.csillagaszat.hu )
Továbbra is van tennivalónk a környezettudatosság terén
Bár a koronavírus-járvány megmutatta társadalmunk és a gazdaságunk törékenységét a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben, Magyarország lakosainak környezetvédelemhez való viszonya csak részben változott.
Megdöbbentő ütemben olvad a Föld jege
A becslések alapján minden egyes centiméternyi tengerszint-emelkedés egymillió embert sodor veszélybe.
Jég fedte be a szaharai homokdűnéket
A világ legnagyobb sivatagjában a hó és a jég nagyon ritka vendégnek számít.
Kiderült, mi volt a probléma az új amerikai megarakétával
A hidraulikus rendszer hibája okozta az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) új, az SLS (Space Launch System) hordozórakéta tesztjének sikertelenségét.
Ez a Mediterráneum legöregebb ismert korallzátonya
Korallzátonyok nemcsak a trópusokon, hanem a jóval hűvösebb tengerekben is létrejöhetnek, így a Földközi-tengerben is.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
