A hónap legérdekesebb égi jelensége
A hónap legérdekesebb eseménye szokatlan módon ma délután, a nappali égen lesz látható: a Hold elfedi a Vénuszt. Vénusz-fedést legutóbb 2004. május 21-én láthattunk.
Ha derült, mélykék ég lesz délután, némi keresgélés után szabad szemmel is megpillanthatjuk a holdsarlót és a tőle balra ragyogó Vénuszt. A fedés jelensége így is megfigyelhető lesz, noha célszerű valamilyen optikai segédeszközzel könnyíteni a dolgunkat. Binokulárral is megfigyelhetjük a holdsarlót és mellette az apró, “félvénusz” fokozatos eltűnését, később pedig feltűnését a holdkorong túlsó oldalán.
Nagyobb műszerekkel, nagy nagyítással már az is nyomon követhető, ahogy a bolygókorong közel egy perc alatt fokozatosan bújik be, majd jön elő a Hold mögül.
A belépés (16:33-34) a Hold sötét felén következik be — így kísérőnk pereme nem lesz látható a világos égen. Ily módon furcsa látványt nyújt majd, midőn a Vénusz eltűnik a semmiben. A kilépés (17:55-56) már a fényes holdperem mögül, a Mare Crisium közelében lesz látható: szinte pontosan ugyanott, ahol az idén május 21-i Szaturnusz-fedéskor a gyűrűs bolygó bukkant elő.
A fedés során a Hold és a Vénusz magasan, 53-60 fok közötti magasságban látszik majd.
További információ és illusztrációk a Hirek.csillagaszat.hu weboldalon >>
Fotó: Éder Iván ( Hirek.csillagaszat.hu )
London méretű jégtábla hasadt le az Antarktiszon
A Brunt-selfjégen keletkezett repedések alapján már régóta várható volt az esemény, amelyre a Brit Halley-VI kutatóbázis közelében került sor.
Ez a legnagyobb futószalag a világon
A szerkezet 100 kilométer hosszú, a Szahara nyugati szélétől, egy bányától a óceánig tart.
Szupernóva-temetőt vizsgáltak egy rádióteleszkóppal
Ausztrál-olasz együttműködésben készültek el azok a rendkívül részletes szupernóva maradványokat bemutató képek, amelyeket ausztrál rádióteleszkóp-rendszer segítségével hoztak létre.
7,6 kilós meteorit az Antarktikáról
Az elmúlt évszázadban mintegy 45 ezer meteoritot szedtek össze az Antarktika területén.
Az erdei földcsuszamlások okai
Egy új kutatásban azt vizsgálták meg, mi határozza meg, hogy az erdei környezetben milyen gyakorisággal következnek be földcsuszamlások.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
