Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Föld

Ritka égi jelenség volt Budapest felett

2007.07.04.Admin
National Geographic Magyarország

Június 15-én Budapesten a szerencsésebbek igen ritka égi jelenség szemtanúi lehettek: ezüstösen derengő világító felhők jelentek meg az esti égbolton. Ez a ritka látványos jelenség leginkább a sarkvidéken fordul elő.

A jelenség két szempontból is rendkívüli volt. Egyrészt a budapesti jelenség az idén nyáron világszerte a földről lencsevégre kapott első világító felhők közé tartozik. Ugyanakkor a világító felhők leginkább csak a magas szélességi köröknél figyelhetők meg, a hazánkhoz hasonló térségekben nagyon ritkán fordulnak elő. Az első budapesti észlelés óta többeknek sikerült újabb világító felhőket megörökíteniük Magyarországon.

A felhők a troposzférában (a légkör legalsó, körülbelül 12 kilométer magasságig tartó részében) keletkeznek, ahol a vízgőz túlnyomó része található. Ezzel szemben a fehéres, ezüstös fényben derengő világító felhők a mezoszférában, mintegy 80 kilométeres magasságban alakulnak ki. Első pillantásra a sarki fényhez hasonlítanak, ám a sarki fénnyel ellentétben nem a napkitörésekből származó részecskéknek a Föld mágneses terébe jutásával keletkeznek, hanem vízjégből. Az elsősorban magas földrajzi szélességeken megfigyelhető felhők tehát nem „maguk gerjesztette” fény miatt világítanak, hanem a napfényt verik vissza.

Az itt látható ábra jól szemlélteti, hogy amikor a Nap a horizont alá került, vagyis a földi megfigyelő számára már nem látható, a nagy magasságban lévő felhőket még eléri a fény, és visszaverődik azokról.

A NASA Aim (Aeronomy of Ice in the Mesosphere) nevű műholdja idén május 25-én már észlelt hasonló jelenséget, igaz más perspektívából, mint ahogy azt a budapesti lakók láthatták júniusban. Akkor a 70. északi szélességi kör térségében alakult ki világító felhő. „Az Aim adatai azt mutatják, hogy a világító felhők nyáron Európa és Amerika északi területei felett koncentrálódnak, de egyre gyakrabban kitolódnak az alacsonyabb szélességen fekvő térségek fölé is” – nyilatkozta a hírügynökségeknek James Russell, a Hampton Egyetem munkatársa, az Aim-projekt vezetője.

A klímaváltozás miatt nálunk is gyakoribbá válhatnak a világító felhők

A szakemberek attól tartanak, hogy a globális klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válik nálunk is ez az égi jelenség. Bár ennek bizonyára sokan örülnek, hiszen nagyon szép és látványos jelenségről van szó, viszont a tendencia hátterében lévő okok már kevésbé örömteliek.

A globális felmelegedés és a világító felhők képződése közötti összefüggés viszont még nem bizonyított, ugyanis a szakértőknek még nagyon kevés információ áll rendelkezésükre e felhőtípus keletkezéséről.

Ami biztos, hogy a világító felhők képződésében három tényező játszik szerepet: a víz, a rendkívül alacsony hőmérséklet és a kondenzációs magvak. A mezoszférában a víz metángáz, napfény és oxigén kémiai reakciója során keletkezik. Az alacsony hőmérséklet adott, ugyanis mínusz 140 Celsius fok körüli hőmérséklet uralkodik.

A világító felhők képződését fokozhatja a növekvő széndioxid kibocsátás, ugyanis ennek hatása itt fordítva jelentkezik, mint a felszín közeli légrétegekben. A növekvő széndioxid jobban elnyeli a napsugárzást, így a földfelszínről kevesebb verődik vissza a világűrbe, ennek következtében a földfelszín közeli légrétegekben nő a hőmérséklet, ezzel szemben a mezoszférában csökken. A jelenséget tovább erősítheti a növekvő metángáz kibocsátás is, ami növeli a világító felhők vízgőztartalmát.

 A budapesti égbolt június 15-én (Forrás: NASA/Veres Viktor)

A budapesti égbolt június 15-én (Forrás: NASA/Veres Viktor)

Sok a megválaszolatlan kérdés

Bár a fenti előrejelzés még egyelőre inkább csak feltevés, a megválaszolatlan kérdések körét tovább szaporítja, hogy nem tudni, honnan származnak a vízgőz kicsapódásához szükséges kisméretű légköri szennyezőanyagok (kondenzációs magvak). Üstökösök maradványai-e vagy pedig a földről a légkör magasabb rétegeibe került porszemcsék?

Russel szerint az Aim műhold eddigi adatai inkább ez utóbbit támasztják alá. Továbbá az is emellett szól, hogy a világító felhők nyáron az északi féltekén alakulnak ki, amikor a sarkvidékek hosszabb ideig kapnak fényt, így a jobban felmelegedő levegő intenzívebben áramlik felfelé, magával ragadva a porszemcséket a magasabb légrétegek felé.

Két évig figyelik a felhőket a világűrből

A világító felhők titkát kívánja feltárni az a program, melynek keretében a NASA idén április 25-én fellőtte az Aim műholdat. A földfelszín felett hatezer kilométer magasságban keringő műhold felülről figyeli a világító felhőket. Elsődleges cél kideríteni, hogy a kondenzációs magvak földi eredetűek-e vagy sem. A műhold két éven keresztül gyűjt adatokat a világító felhőkről, azok keletkezéséről és „életciklusáról”.

 Forrás: NASA

Forrás: NASA

„Biztos, hogy ezeknek a felhőknek az elterjedése változik, ami azt jelzi, hogy a légkör egy része is változáson megy keresztül. A kérdés: hogyan, miért, és mindez milyen következményekkel járhat” – összegzi a kutatás célját a szakértő.

További képek Magyarországon és külföldön megörökített világító felhőkről:

  • www.spaceweather.com

  • Hozzászólások

    Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

    Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

    Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak - tette közzé a hírt az MTI.

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket