Ritka égi jelenség volt Budapest felett
Június 15-én Budapesten a szerencsésebbek igen ritka égi jelenség szemtanúi lehettek: ezüstösen derengő világító felhők jelentek meg az esti égbolton. Ez a ritka látványos jelenség leginkább a sarkvidéken fordul elő.
A jelenség két szempontból is rendkívüli volt. Egyrészt a budapesti jelenség az idén nyáron világszerte a földről lencsevégre kapott első világító felhők közé tartozik. Ugyanakkor a világító felhők leginkább csak a magas szélességi köröknél figyelhetők meg, a hazánkhoz hasonló térségekben nagyon ritkán fordulnak elő. Az első budapesti észlelés óta többeknek sikerült újabb világító felhőket megörökíteniük Magyarországon.
A felhők a troposzférában (a légkör legalsó, körülbelül 12 kilométer magasságig tartó részében) keletkeznek, ahol a vízgőz túlnyomó része található. Ezzel szemben a fehéres, ezüstös fényben derengő világító felhők a mezoszférában, mintegy 80 kilométeres magasságban alakulnak ki. Első pillantásra a sarki fényhez hasonlítanak, ám a sarki fénnyel ellentétben nem a napkitörésekből származó részecskéknek a Föld mágneses terébe jutásával keletkeznek, hanem vízjégből. Az elsősorban magas földrajzi szélességeken megfigyelhető felhők tehát nem „maguk gerjesztette” fény miatt világítanak, hanem a napfényt verik vissza.
Az itt látható ábra jól szemlélteti, hogy amikor a Nap a horizont alá került, vagyis a földi megfigyelő számára már nem látható, a nagy magasságban lévő felhőket még eléri a fény, és visszaverődik azokról.
A NASA Aim (Aeronomy of Ice in the Mesosphere) nevű műholdja idén május 25-én már észlelt hasonló jelenséget, igaz más perspektívából, mint ahogy azt a budapesti lakók láthatták júniusban. Akkor a 70. északi szélességi kör térségében alakult ki világító felhő. „Az Aim adatai azt mutatják, hogy a világító felhők nyáron Európa és Amerika északi területei felett koncentrálódnak, de egyre gyakrabban kitolódnak az alacsonyabb szélességen fekvő térségek fölé is” – nyilatkozta a hírügynökségeknek James Russell, a Hampton Egyetem munkatársa, az Aim-projekt vezetője.
A klímaváltozás miatt nálunk is gyakoribbá válhatnak a világító felhők
A szakemberek attól tartanak, hogy a globális klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válik nálunk is ez az égi jelenség. Bár ennek bizonyára sokan örülnek, hiszen nagyon szép és látványos jelenségről van szó, viszont a tendencia hátterében lévő okok már kevésbé örömteliek.
A globális felmelegedés és a világító felhők képződése közötti összefüggés viszont még nem bizonyított, ugyanis a szakértőknek még nagyon kevés információ áll rendelkezésükre e felhőtípus keletkezéséről.
Ami biztos, hogy a világító felhők képződésében három tényező játszik szerepet: a víz, a rendkívül alacsony hőmérséklet és a kondenzációs magvak. A mezoszférában a víz metángáz, napfény és oxigén kémiai reakciója során keletkezik. Az alacsony hőmérséklet adott, ugyanis mínusz 140 Celsius fok körüli hőmérséklet uralkodik.
A világító felhők képződését fokozhatja a növekvő széndioxid kibocsátás, ugyanis ennek hatása itt fordítva jelentkezik, mint a felszín közeli légrétegekben. A növekvő széndioxid jobban elnyeli a napsugárzást, így a földfelszínről kevesebb verődik vissza a világűrbe, ennek következtében a földfelszín közeli légrétegekben nő a hőmérséklet, ezzel szemben a mezoszférában csökken. A jelenséget tovább erősítheti a növekvő metángáz kibocsátás is, ami növeli a világító felhők vízgőztartalmát.
A budapesti égbolt június 15-én (Forrás: NASA/Veres Viktor)
Sok a megválaszolatlan kérdés
Bár a fenti előrejelzés még egyelőre inkább csak feltevés, a megválaszolatlan kérdések körét tovább szaporítja, hogy nem tudni, honnan származnak a vízgőz kicsapódásához szükséges kisméretű légköri szennyezőanyagok (kondenzációs magvak). Üstökösök maradványai-e vagy pedig a földről a légkör magasabb rétegeibe került porszemcsék?
Russel szerint az Aim műhold eddigi adatai inkább ez utóbbit támasztják alá. Továbbá az is emellett szól, hogy a világító felhők nyáron az északi féltekén alakulnak ki, amikor a sarkvidékek hosszabb ideig kapnak fényt, így a jobban felmelegedő levegő intenzívebben áramlik felfelé, magával ragadva a porszemcséket a magasabb légrétegek felé.
Két évig figyelik a felhőket a világűrből
A világító felhők titkát kívánja feltárni az a program, melynek keretében a NASA idén április 25-én fellőtte az Aim műholdat. A földfelszín felett hatezer kilométer magasságban keringő műhold felülről figyeli a világító felhőket. Elsődleges cél kideríteni, hogy a kondenzációs magvak földi eredetűek-e vagy sem. A műhold két éven keresztül gyűjt adatokat a világító felhőkről, azok keletkezéséről és „életciklusáról”.
Forrás: NASA
„Biztos, hogy ezeknek a felhőknek az elterjedése változik, ami azt jelzi, hogy a légkör egy része is változáson megy keresztül. A kérdés: hogyan, miért, és mindez milyen következményekkel járhat” – összegzi a kutatás célját a szakértő.
További képek Magyarországon és külföldön megörökített világító felhőkről: