Fotó a Szaturnusz szivacsszerű holdjáról
A kutatókat is meglepték azok az adatok, amelyekből kiderült, hogy a Szaturnusz Hyperion nevű holdja leginkább egy lukacsos mosdószivacshoz hasonló. A Hyperion megismerésére a Cassini űrszonda felvételei alapján nyílt lehetőség.
A Hyperion leginkább egy szabálytalan tojásra hasonlít, átmérői: 360, 280 és 220 kilométer. Ezzel a Szaturnusz eddig felfedezett 31 holdja közül a legkisebbek közé tartozik.
A tudósokat nem is annyira az égitest formája mintsem szerkezete lepte meg, amely gyakorlatilag egy mosdószivacshoz hasonlít. „Ilyen jelenségre még nem találtunk példát más égitesteknél” – írja a kutatás vezetője Peter Thomas, a New York-i Cornell Egyetem munkatársa, a Nature című lapban megjelent tanulmány társszerzője. Tanulmányukban a kutatócsoport beszámol a Cassini űrszonda 2005 és 2006-ban készített felvételeinek kiértékeléséről.
A Szaturnusz kísérőjének felszínét számos kráter szabdalja, a nagyobb kráterekben pedig további kisebb kráterek mélyülnek. A kráter pereme vízjégből és fagyott széndioxidból áll. Emellett a kutatók komplex organikus molekulák nyomaira is bukkantak.
A különös szerkezetet a kutatók azzal magyarázzák, hogy az égitest valószínűleg számos kisebb kőzet fokozatos összetapadásával keletkezett, viszont az égitest kis mérete és az ebből adódó kis gravitációs erő miatt nem vált tömörebbé a szerkezete. A Hyperion rendkívül kis sűrűsége nem egyedülálló a Szaturnusz kísérői körében, viszont a többiekről még nem derült ki, hogy kis sűrűségük esetleg a Hyperionéhoz hasonló szivacsos szerkezetnek köszönhető-e.
Kapcsolódó cikkeink:
Űrállomás az Alpok felett
Amikor Stájerország holdfényes vonulatai mögül hirtelen felbukkan az űrjármű fénye, az élmény megfizethetetlen.
Még nem lesz veszélyeztetett világörökségi helyszín a Nagy-korallzátony
Ausztrália elérte, hogy az UNESCO világörökség bizottsága a Nagy-korallzátonyt ne nyilvánítsa veszélyeztetett világörökségi helyszínné
Egyre több mezőgazdasági termék kerül a szemétbe
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban.
Mi lesz azzal a tengernyi hulladékkal a Mount Everesten?
Mit tehet egy hegymászó annak érdekében, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után? Vajon létezik-e hosszú távon fenntartható megoldás a „világ tetején” egyre csak gyarapodó emberi hulladék eltávolítására?
Idilli svéd táj sebhellyel
Svédország Dalarna megyéje idilli szépségű tájon helyezkedik el.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
