Fotó a Szaturnusz szivacsszerű holdjáról
A kutatókat is meglepték azok az adatok, amelyekből kiderült, hogy a Szaturnusz Hyperion nevű holdja leginkább egy lukacsos mosdószivacshoz hasonló. A Hyperion megismerésére a Cassini űrszonda felvételei alapján nyílt lehetőség.
A Hyperion leginkább egy szabálytalan tojásra hasonlít, átmérői: 360, 280 és 220 kilométer. Ezzel a Szaturnusz eddig felfedezett 31 holdja közül a legkisebbek közé tartozik.
A tudósokat nem is annyira az égitest formája mintsem szerkezete lepte meg, amely gyakorlatilag egy mosdószivacshoz hasonlít. „Ilyen jelenségre még nem találtunk példát más égitesteknél” – írja a kutatás vezetője Peter Thomas, a New York-i Cornell Egyetem munkatársa, a Nature című lapban megjelent tanulmány társszerzője. Tanulmányukban a kutatócsoport beszámol a Cassini űrszonda 2005 és 2006-ban készített felvételeinek kiértékeléséről.
A Szaturnusz kísérőjének felszínét számos kráter szabdalja, a nagyobb kráterekben pedig további kisebb kráterek mélyülnek. A kráter pereme vízjégből és fagyott széndioxidból áll. Emellett a kutatók komplex organikus molekulák nyomaira is bukkantak.
A különös szerkezetet a kutatók azzal magyarázzák, hogy az égitest valószínűleg számos kisebb kőzet fokozatos összetapadásával keletkezett, viszont az égitest kis mérete és az ebből adódó kis gravitációs erő miatt nem vált tömörebbé a szerkezete. A Hyperion rendkívül kis sűrűsége nem egyedülálló a Szaturnusz kísérői körében, viszont a többiekről még nem derült ki, hogy kis sűrűségük esetleg a Hyperionéhoz hasonló szivacsos szerkezetnek köszönhető-e.
Kapcsolódó cikkeink:
Már 100 ezer fát ültettek el!
A kizárólag önkéntesekből álló, 10 millió Fa Alapítvány 160 településen jelen lévő országos közösség mérföldkőhöz érkezett: elültették a százezredik fát.
Go Green nagykövetet keres a Marie Claire
Nyolc magyar nőt mutat be a Marie Claire magazin, akik szívükön viselik a környezet sorsát, és aktívan részt is vesznek a szemléletformálásban.
Veszélyes vulkánkitörés a Karib-tengeren
A karibi St. Vincent szigetén április elején vált rendkívül veszélyessé a helyzet.
Égi jelenségek 2021. április második felében
Április második felében már látatunk hullócsillagot, ismét találkozhatunk a Vénusszal és ha várostól távol vagyunk, fülemülék éneke mellett gyönyörködhetünk a teliholdban.
Sürgősen változtatni kell ember és természet viszonyán!
A koronavírus-járvány is azt mutatja, hogy sürgősen és gyökeresen változtatni kell a természethez fűződő „viszonyunkon" - jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
