Közel az első hurrikán
Augusztus elejére várhatóak az első hurrikánok az Atlanti-óceán térségében, a tengervíz ugyanis sok helyen már elég meleg ahhoz, hogy táptalaja legyen a szélörvény kialakulásának. A szakértők idén aktív hurrikánszezonra számítanak.
A hurrikánok keletkezésének legfontosabb feltétele a meleg tengervíz és a meleg, nedves levegő. Az itt bemutatott térképen is látható, hogy az Atlanti-óceán egyes térségeiben július 26-án már adottak voltak a feltételek a hurrikánok kialakulásához. A víz hőmérséklete sok helyen meghaladta a 26-27 Celsius fokos határértéket, ami lehetővé teszi a fölötte lévő levegő felmelegedését és nedvességtartalmának növekedését.
Az Atlanti-óceán térségében augusztus elején alakulnak ki az első hurrikánok. Csúcspontjukat szeptember közepén érik el. „Hivatalosan” azonban a hurrikánszezon már június 1-én elkezdődött és november 30-ig tart.
Az alábbi ábra az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl felszínközeli vizeinek hőmérsékletét mutatja be. A hurrikán kialakuláshoz elegendő hőmérsékletű vizet sárgával és narancssárgával jelölték, a kék színnel jelzett területeken viszont a víz hőmérséklete még nem érte el a 27 Celsius fokot. A sekélyebb vizű Mexikói-öböl és a Karib-tenger gyakorlatilag „készen áll” a hurrikánképződésre. Az Afrika és Amerika közötti „hurrikán folyosó” vize, ahol gyakran alakulnak ki trópusi viharok és hurrikánok, csak most kezd felmelegedni.
Szakértők körében megoszlik a vélemény az idén várható hurrikánszezont illetően. Egyesek szerint rendkívül aktív szezonra lehet számítani; az Atlanti-óceán térségében várhatóan kilenc hurrikán alakul ki, ebből pedig öt lesz nagyon erős. Más vélemények szerint viszont nem ilyen rossz a helyzet, ugyanis a Szaharából az óceán fölé kifújt hatalmas mennyiségű homok annyira beárnyékolja az óceánt, hogy az nem képes eléggé felmelegedni.
Megkétszereződött a hurrikánok száma
Egy új kutatás szerint az Atlanti-óceán térségében az elmúlt száz év során megduplázódott a hurrikánok száma. A londoni Philosophical Transactions of the Royal Society című szaklapban megjelent tanulmány szerint a jelenség a globális klímaváltozással magyarázható. Ennek hatására ugyanis az elmúlt száz év során jobban felmelegedett a tengervíz, és a légmozgás is megváltozott.
A kutatás során 1900-ig visszamenőleg vizsgálták a hurrikánokat, és azt állapították meg, hogy közel kétszer annyi hurrikán van ma, mint száz évvel ezelőtt. Ezen belül is 1980 óta jelentősen megugrott a számuk.
„Az elmúlt évtizedben tapasztalt hurrikánok mintegy 60-70 százaléka a globális felmelegedés rovására írható” – véli Greg Holland, a coloradoi United States National Centre for Atmospheric Research kutatója, a tanulmány szerzője.
Más kutatók szerint viszont a hurrikánok gyakoriságának változása természetes ciklikus folyamat, és most éppen egy intenzívebb szakaszban vagyunk.
Kapcsolódó cikkeink:
Veszélyes vulkánkitörés a Karib-tengeren
A karibi St. Vincent szigetén április elején vált rendkívül veszélyessé a helyzet.
Égi jelenségek 2021. április második felében
Április második felében már látatunk hullócsillagot, ismét találkozhatunk a Vénusszal és ha várostól távol vagyunk, fülemülék éneke mellett gyönyörködhetünk a teliholdban.
Sürgősen változtatni kell ember és természet viszonyán!
A koronavírus-járvány is azt mutatja, hogy sürgősen és gyökeresen változtatni kell a természethez fűződő „viszonyunkon" - jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.
Egyelőre még ügyetlenek a tojásrablásban a jegesmedvék
Ügyetlen tojásrablók a jegesmedvék, mégis a kacsák és ludak fészkeinek fosztogatására kényszerülnek ezek a sarkvidéki ragadozók.
Rekordmagasságú a szén-dioxid koncentrációja a légkörben
Rekordmagas értéket ért el a szén-dioxid koncentrációja a légkörben, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatti csökkent a kibocsátás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
