A barna füstköd miatt olvadnak a Himalája gleccserei

A Kelet-Ázsiát borító barna füstköd elsősorban a fa- és széntüzelésből, valamint a járművek kipufogógázából származik. A füstködben két, egymással ellentétes irányú folyamat játszódik le. Az aeroszol részecskék, mint például a korom vagy porszemcsék elnyelik a napsugárzást, így felmelegítik a körülöttük lévő levegőt. Ezzel szemben a füstködben lévő szulfát és nitrát hűtő hatást fejt ki, ugyanis visszaveri a napsugárzást, melynek nagy része a világűrbe távozik.

Korábbi becslések szerint ez a hűtő hatás mintegy 50 százalékban ellensúlyozza az üvegházhatású gázok okozta felmelegedést. Viszont a szakértők eddig még nem tudták, hogy a füstköd közvetlenül milyen mértékű felmelegedést okoz.

A San Diegoi California Egyetem kutatói, Veerabhadran Ramanathan vezetésével 2006 márciusában három héten keresztül méréseket végeztek a füstködben. Három távirányítású, műszerekkel felszerelt repülőt bocsátottak fel, amelyek a füstköd alatt, fölött és a füstködben gyűjtöttek adatokat. Az Indiai-óceánban fekvő Maldív-szigetek fölött mérték az aeroszolok mennyiségét valamint a napsugárzás erősségét.

A kísérlet első hetében a szél a tenger felől fújt, így viszonylag tiszta volt a levegő, de a második és a harmadik héten a szárazföld felől érkező légáramlatok által szállított vastag füstfelhő a szigeteket is beborította.

A füstköd megjelenésekor az alatta lévő légrétegben 0, 5-0, 8 Celsius fokkal nőtt a hőmérséklet, ami megfelel az üvegházhatású gázok okozta felmelegedés mértékének – derül ki a kutatók által a Nature tudomány lap legfrissebb számában közzétett tanulmányból.

A szakértők szerint a füstköd térségre gyakorolt fűtő hatása állhat az elmúlt évtizedekben felgyorsult himalájai gleccserolvadás hátterében.