Fortyog a tenger Trinidadnál

A jelenségre idén májusban helyi halászok lettek figyelmesek. Az iszapvulkán Trinidad keleti partja mentén, a parttól alig tíz kilométerre képződik.

Miután a sajtó világgá kürtölte a különleges természeti jelenséget, turisták százai érkeznek a karibi országba, hogy láthassák a közel 50 méter széles tetejű iszapvulkán növekedését, illetve, azt ahogy a hullámok összecsapnak a felszínre kerülés előtt álló képződmény felett.

Víz alatti csonkakúp

Az iszapvulkánok alakja, és nemegyszer még méretük is hasonlít az igazi tűzhányókéra. A csonkakúp alakú képződmények tetőrészén akár több kilométer átmérőjű kráterek is tátonghatnak. Ezeken azonban nem kőzetolvadék, láva jut felszínre, hanem iszapot, olajos vizet, különféle gázokat és kőtörmelékeket lövellnek ki.

Az iszapos, kőtörmelékkel telített anyag először kis dombot alakít ki, majd az újabb és újabb kitörések fokozatosan tovább növelik a képződményt. Iszapvulkánok rendszerint akkor keletkeznek, amikor természetes gázok, leggyakrabban metán tőr fel a 10-40 kilométer vastagságú földkéreg felszínhez közelebbi részein. Az iszapvulkánok aktivitásával jóval kevesebb hő és energia szabadul fel, mint a tűzhányók esetében.

A Trinidad és Tobago körüli vizekben korábban is képződtek már iszapvulkánok. Többségük a hullámok erőteljes rombolása következtében nem éri el a tengerszintet.

Amikor a helyi szigonyhalászok májusban felfigyeltek a jelenségre, az iszapvulkán 1, 5 méter magas volt. A folyamatos iszapkiömléseknek köszönhetően a vulkán most már 12 méter magas, csaknem eléri a vízfelszínt, alapja pedig 150 méter széles. A feltörő iszap és gázok miatt a tenger áramlásai kiszámíthatatlanok a térségben, ezért a hatóságok a hajósoknak azt javasolják, kerüljék a partszakasz ezen részét.

A Budapestnél tízszer nagyobb szigetállam

Trinidad és Tobago területét tekintve Budapestnél tízszer nagyobb szigetállam Venezuela partjainál. Trinidad szigetén és a nála 16-szor kisebb Tobagon kívül öt apró sziget tartozik a területhez. Trinidadot 1498-ban Kolumbusz Kristóf nevezte el a „szentháromság szigetének”, ugyanis egyik matróza azt jelentette, hogy három hegyből álló vonulatot lát egy szigeten. Az 1799-től brit uralom alatt álló két gyarmat 1888-ban egyesült, felvéve a Trinidad és Tobago nevet. Az állam függetlenségét 1962-ben nyerte el. Gazdaságának alapja a kőolaj-kitermelés.

Iszapvulkán Indonéziában, víz alatti vulkánkitörés Tongánál Egy évvel ezelőtt Indonéziában, Jáva-sziget keleti részén vált aktívvá egy iszapvulkán. A forró iszap és gáz egy geológiai furat közelében lévő mélyedésből tört fel. A fortyogó anyag négy falut és húsz gyárat öntött el. A térségből 15 ezer embert kellett kiköltöztetni. Az iszapkiömlés a mai napig tart, naponta mintegy 125 ezer köbméter utánpótlás érkezik. A legújabb teóriák szerint az iszapvulkánt egy közeli földrengés aktivizálta. A csendes-óceáni Tonga vizein keletkezett új szigetet viszont nem iszapvulkán építette. A sziget feltehetőleg egy tavaly augusztusi víz alatti vulkánkitörés eredménye, amely során hatalmas mennyiségű vulkáni anyag került felszínre. Az új szigeten kívül Fidzsi térségében is horzsakő mezőkről számoltak be a tengerészek. A horzsakő hirtelen kihűlő lávából keletkezik. Mivel a lávában lévő gázok hirtelen távoznak, likacsos, hólyagos szerkezetű kőzet marad hátra. A likacsokban lévő levegő miatt a horzsakő nagyon könnyű, ezért úszik a víz felszínén.