A világ legrégebbi gyémántjaira bukkantak

A münsteri Westfalische Willhelms Egyetem kutatói feltehetőleg több mint négymilliárd éves gyémántokra bukkantak Ausztráliában. „Amennyiben beigazolódik a sejtésünk, elmondhatjuk, hogy a világ legidősebb szénkövülete van a kezünkben” – nyilatkozta a hírügynökségeknek Thorsten Geisler ásványkutató, a Nature című tudományos lapban közzétett cikk társszerzője.

Habár magának a gyémántnak a korát közvetlenül nem lehet meghatározni, a kormeghatározásban segítséget jelentett, hogy a gyémántok cirkonba ágyazódtak. Az itt talált cirkon (nagyon stabil szilikátásvány) kora viszont meghatározható: 3, 1 és 4, 3 milliárd évre teszik. Amennyiben a gyémánt a cirkonnal egy időben kristályosodott ki, a koruk megegyezik.

A kutatócsoport véletlenül bukkant rá a gyémántokra, a kutatás eredetileg ugyanis a cirkon vizsgálatára irányult. A mikroszkopikus vizsgálat alá vett mintegy ezer cirkon közül 45-ben gyémántot találtak. A gyémántkristályok 10-60 mikrométer nagyságúak, szabad szemmel nem láthatók, ezért az ékszeripar számára nem, de a geológusok számára annál értékesebbek.

Kutatók korábban már találtak néhány 3, 6 milliárd éves kőzetdarabot a Földön, de az eddig ismert legidősebb kőzet is csak 4, 03 milliárd éves. Az eddig talált legidősebb gyémánt viszont csak 3, 3 milliárd éves. A mostani lelet éppen ezért a földtörténet-kutatás szempontjából nagy jelentőséggel bír. A Föld keletkezése (4, 5 milliárd éve) és az eddig ismert mintegy 500 millió évvel fiatalabb kőzetek keletkezése között eltelt időszak számos bizonytalanság és vita tárgyát képezi a geológusok körében.

Korábban szilárdult meg a földkéreg?

A gyémánt általában magas nyomáson és hőmérsékleten keletkezik. „A lelet arra enged következtetni, hogy a földkéreg lehűlése és megszilárdulása sokkal hamarabb végbement, mint azt korábban gondoltuk” – állítják a kutatók a tanulmányban. Azt is feltételezik, hogy az összes gyémánt mintegy 4, 3 milliárd éves, csak időközben átkristályosodott vagyis megfiatalodott, de a pontos folyamatot még nem ismerik. Ebből kiindulva viszont a kéreglemezek mozgása, a kontinensek kialakulása és az élet megjelenése is korábbra tehető.

Ian Williams, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója viszont kétségbe vonja a felfedezés eredményeit, és ezzel nincs egyedül. Mint ahogy a Nature című lapnak nyilatkozta, szerinte a szén grafit formájában rakódott le a cirkonban, és csak jóval később alakult át gyémánttá. Vagyis fiatalabb képződményről van szó, mint azt kollégái feltételezik. Jelenleg folyik a gyémántokban lévő nitrogén vizsgálata, a kutatók remélik, hogy ez egyértelmű választ ad majd a kérdésre.