Fényszennyezés elleni törvényt fogadott el Szlovénia

Az új törvénynek várhatóan nagyon sok pozitív hatása lesz. A legtöbb világítótest esetében megtiltja, hogy azok a horizont síkja fölé, az égbolt irányába világítsanak, és megköveteli a teljesen árnyékolt lámpatestek használatát. A horizont síkja fölé hatoló fénykibocsátás a fényszennyezés egyik fő okozója. Az árnyékolt lámpatestek ráadásul kevesebb káprázatot okoznak, ami növeli a közlekedés biztonságát.

A törvény meghatározza a világítás irányát a lakóterületeken is. Több, világszerte elvégzett vizsgálat is kapcsolatot talált bizonyos daganatos megbetegedések számának növekedése és az embereket a pihenés idején érő mesterséges megvilágítás között. Éjszaka a fény visszafogja a melatonin hormon termelését, amely az egyik alapvető antioxidáns, és a rák kialakulása ellen is védelmet nyújt. Nehéz megjósolni, hogy a törvény elfogadása ténylegesen milyen hatással lesz egészségügyi szempontból, de a lakosság elégedett lehet majd a hatásosan, de oly módon megvilágított közutakkal, terekkel, parkolókkal és épületekkel, hogy kevesebb fény hatol be hálószobáik ablakán.

A törvény megköveteli a közvilágításra használt energia mennyiségének a csökkentését is, azaz a települések gazdaságosabb energiafelhasználását. Csak azokon a helyeken és azokban az órákban használható világítás, ahol és amikor az szükséges. A kulturális örökség épületeit, a templomokat is csak kisebb mértékben világítják meg. Ebben a katolikus egyház segítségére és együttműködésére is számítanak.

A kisebb fényszennyezésnek pozitív hatása lesz számos éjszakai állatfajra is, ezek közül egyes rovarok és a denevérek a legveszélyeztetettebbek. Ennek megfelelően a törvény hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez, ami az EU alapvető céljai közé tartozik. Szlovénia 2 milliós lakosságát figyelembe véve, a törvény teljes körű adaptálásához szükséges 10 év alatt, várhatóan 10 millió euró értékű energiát takarítanak meg. Ennek megfelelően az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátása is csökken.

Napjainkban a szlovén lakosság többsége nem láthatja a Tejutat lakhelyéről. Budapesten a fényár az oka annak, hogy egy fővárosi földrajztanárnak minimum egy hortobágyi osztálykirándulásig kell várnia, hogy megmutathassa diákjainak az éjszakai égboltot. Budapesten ugyanis egy derült éjjelen jó, ha hetven csillagot meg tud különböztetni a szem, míg a pusztán legalább hétezret. Az égbolt irányába kibocsátott fények visszaszorításával a szlovén törvény az éjszakai égbolt látványának megőrzését is szolgálja.

A törvény a Szlovén Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának, a Fejlesztési Kormányhivatalnak, több kormányzati hivatalnak, világítástechnikai szakértőnek és természetvédőnek az összetett, de sikeres koordinálásával jött létre. A szabályozás létrehozása fontos hozzájárulás az életminőség javításához és a természeti környezet megőrzéséhez. A törvény elfogadása Szlovéniát a területen az EU vezető országai közé emeli, és ezzel modellként szolgálhat a többi országnak, amelyek még nem hoztak létre ilyen jellegű szabályozást.

A magyar viszonyok

Hazánkban is egyre sürgetőbb, hogy a fényszennyezés visszaszorítására szabályozás szülessen. Évek óta jól működő együttműködés alakult ki természetvédők, amatőr- és szakcsillagászok, valamint világítási szakemberek között. A 2004-ben, Debrecenben megtartott konferenciájuk közös zárónyilatkozatában az illetékes minisztériumokhoz fordultak, hogy tegyenek lépéseket egy törvény megalkotása érdekében – amit sajnos lényegi tettek nem követtek. Magyarországon sikerként könyvelhetjük el, hogy rövidesen egy Csillagos Égbolt Rezervátum jöhet létre a Zselici Tájvédelmi Körzet területén. Ezt a folyamatot a Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna-Dráva Nemzeti Park közötti megállapodás indította el, melyet ebben az évben az MEE Világítástechnikai Társasággal és a Zselica Szövetséggel kibővítve egy négyes megállapodás erősített meg. Ez az utóbbi együttműködés a zselici térségben a szlovéniai törvényhez hasonló helyi szabályozás létrehozását tűzi ki célul. A szakmai, természetvédelmi körökben megvan tehát a jó szándék egy hazai törvény létrehozására, csak a politika malmai őrölnek lassabban, mint Szlovéniában.

Budapest nagyon fényszennyezett város: ha valaki felmegy a János-hegyre, láthatja, hogy alatta fényárban úszik a táj, ami azt jelenti, hogy a fények jó része elszáll az éterbe – márpedig minden olyan fény, amely a horizont fölé vetül, vagyis nem lefelé, felesleges, sőt káros.

Magyarországon a fényszennyezés ellen állampolgárként fellépni nagyon nehéz. A jog voltaképpen nem is ismeri ezt a kategóriát, – a szennyezés kifejezés sem igazán állja meg a helyét, hiszen ahhoz mindig valamiféle határérték kapcsolódik. Itt nincs határérték (szabatosabb a fényterhelés szó), ezért azok, akik úgy érzik, hogy egészségükre rossz hatással van a vakító lámpa, legfeljebb birtokháborítás címén perelhetnek.

Kapcsolódó cikkeink: