Egyre több csapadékot hoznak a trópusi esők
A NASA kutatásai arra mutattak rá, hogy a trópusi területek az elmúlt 25 év során csapadékosabbá váltak. A globális klímaváltozás hatására ez a tendencia várhatóan folytatódni fog.
A NASA Goddard Space Flight Center kutatói 25 évre visszamenőleg földi és űrmegfigyelésen alapuló adatsorokat elemeztek, és kimutatták, hogy a trópusi területeken – ahol a Föld teljes csapadékának kétharmada hull le – 1979 és 2005 között öt százalékkal nőtt az évi csapadékmennyiség.
A jelenség oka a kutatók szerint a földfelszín és a légkör hőmérsékletének növekedésében keresendő. A legtöbb globális klímaváltozással kapcsolatos prognózis szerint ez a jelenség a jövőben tovább fokozódik.
Az itt bemutatott térképen látható hogyan változott a csapadék mennyisége 1979 és 2005 között: a kék szín a növekvő, a barna a csökkenő csapadékot jelenti. A legtöbb csapadékot az óceánok trópusi területei kapták. Az Indiai- és a Csendes-óceán Egyenlítő menti térségeiben a napi csapadékmennyiség több mint fél millimétert nőtt egy évtized alatt. Dél-Amerika északi területei és Délkelet-Ázsia is nedvesebbé vált, viszont a szárazföldeken sok helyütt csökkenő tendencia figyelhető meg.
Az eredmény nem lepte meg a kutatókat, hiszen korábban már több klímamodell is kimutatta, hogy a növekvő átlaghőmérséklet a csapadékos területeket még csapadékosabbá, a száraz területeket, pedig még szárazabbá teszi. Habár a csapadék mennyisége összességében nőtt, és várhatóan a jövőben is nőni fog, térben és időben viszont ez nem egyenletesen oszlik el, hanem kisebb területeken heves esőzések formájába hull le.
A térkép alatt lévő grafikon azt mutatja, hogy a 25. északi és déli szélességi kör közötti területen, hogyan változott az egyes évek napi csapadékátlaga a 25 éves átlaghoz képest. Láthatjuk, hogy az öt legcsapadékosabb évből négy 2002 óta volt.
A kutatók keresik a látszólag kicsi, de nem jelentéktelen éves ingadozás mögött rejlő okokat. A jelenség hátterében többek között az El Nino állhat. Ez elsősorban nem a csapadék mennyiségét, hanem annak területi eloszlását befolyásolja. Az El Nino felerősödésekor elsősorban Amerika perui és kaliforniai partvidéke kap bő csapadékot, Délkelet-Ázsia és Ausztrália területén pedig az átlagosnál szárazabb idő jellemző.
A kutatók a vulkánkitöréseknek is nagy jelentőséget tulajdonítanak a csapadék mennyiségének változásában. Egy-egy vulkánkitörés során ugyanis olyan aeroszol-részecskék jutnak a légkörbe, amelyek visszaverik a napsugárzást, vagyis hőmérsékletcsökkenést idéznek elő, ezzel átmenetileg csökkentik a trópusi esők mennyiségét is.
Kapcsolódó cikkeink:
Mitől szabályos a Hudson-öböl partvonala?
Az okokról mindmáig vitáznak a szakemberek.
Először láthattunk földfogyatkozást
Az Artemis-1 küldetése során a Holdtól eltávolodva, élő közvetítésben mutatta a Földet, amint azt az űrhajó szemszögéből pont eltakarja a Hold.
Műanyagszálak az antarktiszi környezetben
Az „érintetlen” környezetről rég nem beszélhetünk már, egy felmérésből kiderült, hogy a Weddell-tengeren sem számít ritkaságnak a műanyag szennyeződés.
Égi jelenségek 2022. december első felében
Bolygókat takar el a Hold, jön az év legmegbízhatóbb meteorraja, közben egy teliholdon is túlesünk, alkonyatkor pedig ismét láthatjuk a Vénusz, sőt, a Merkúr is megmutatja magát – ha az időjárás is úgy akarja.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
