Elindult a Viktória kráterbe az Opportunity marsjáró
A két hónapig tartó homokvihar elcsendesedése után, szeptember 11-én végre megkezdhette új küldetését az Opportunity. A marsjáró feladata, hogy kőzetmintát gyűjtsön a 60 méter mély Viktória kráterből.
Mint arról a National Geographic Online is beszámolt július elejétől két hónapon át tartó homokvihar akadályozta a marsjárót új küldetése teljesítésében. A marsjáró legújabb feladata, hogy beereszkedjen a közel 60 méter mély Viktória kráterbe, és ott kőzetmintát gyűjtsön. A kutatók már korábban megtalálták a beereszkedés legoptimálisabb helyszínét, de a homokvihar miatt csak most kerülhetett sor a művelet megkezdésére.
„A homokvihar miatt csökkent a beeső fény mennyisége, ez pedig csökkentette az Opportunity energiáját. A napelemek teljesítménye 765 Wattról 402 Wattra csökkent, ezért június 30. óta a robot csökkentett üzemmódban működött” – nyilatkozta a hírügynökségeknek John Callas, a NASA szakértője.
A Viktória kráter közel ötször nagyobb mint a marsjáró által 2004-ben – hat hónapon keresztül – vizsgált Endurance kráter. A kráter belsejébe való „bepillantás” a kutatók reményei szerint nagy előrelépés lesz a Mars-kutatásban. A kráter ugyanis valószínűleg egy 2-3 milliárd évvel ezelőtti meteor-becsapódás eredménye. A kutatók remélik, hogy a robotgeológus segítségével szabadon álló idős kőzetek nyomára bukkanhatnak.
A robotnak a jelenlegi tervek szerint legalább 30 métert kell ereszkednie a kráter belsejébe. Ez a vállalkozás viszont nem éppen kockázatmentes. A szakértők azzal is számolnak, hogy a marsjáró valószínűleg végleg ott marad.
A homokvihar nem csak az Opportunity-t, de a bolygó másik oldalán lévő Spiritet is hátráltatta. A Spirit jelenleg az Egyenlítő térségében, a Gusev kráter közelében lévő Home platón végez vizsgálatokat.
Bár a két marsjárót eredetileg csak három hónapos, alig 600 méteres küldetésre tervezték, a NASA kutatói igencsak elégedettek lehetnek, hiszen az Opportunity és a Spirit már több mint három évvel túlteljesítette a tervet.
A két marsjáró 2004 elején szállt le a vörös bolygó felszínén, és azóta folyamatosan adatokat gyűjt és küld a földi irányító központba. Az Opportunity a három év alatt már összesen több mint tíz kilométert tett meg.
Égi jelenségek 2023. április első felében
Alkonyatkor láthatjuk a Merkúrt, magasan ragyog a Vénusz és még a Mars is megfigyelhető, ismét telihold jön, látványos táncot lejt a Vénusz és a Fiastyúk.
Híres exobolygót vizsgált a James Webb-űrteleszkóp
A TRAPPIST-1 rendszer belső bolyója az első Föld-szerű exobolygó, amelynek fénysugárzását közvetlenül is érzékeltük.
Ausztrália vulkáni múltja
A déli kontinensen jelenleg nincs működő vulkán, ám az elmúlt évmilliók tűzhányói jelentősen átrajzolták Ausztrália felszínét.
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
