Hajózhatóvá vált az Északnyugati-átjáró
Az északi sarkvidéket borító jégtakaró kiterjedése idén nyáron harminc éves rekordot döntött. Emiatt az Atlanti- és a Csendes-óceán között húzódó Északnyugati-átjáró teljesen jégmentessé vált, vagyis hajózható. Kutatók szerint az északi sarkvidéki jég 2020-tól nyaranta teljesen eltűnhet, amely nem kis veszélyt jelent az élővilágra.
Az Északnyugati-átjáró a hajósok számára eddig csak egy elérhetetlen álom volt. Amennyiben legalább az év egy kis részében a teljes szakasz hajózható lenne, több ezer kilométerrel lerövidítené az Európa és Kelet-Ázsia közötti hajóutat, a jelenlegi a Szuezi-csatornán át vezető úthoz képest. Eddig viszont túl veszélyes volt ez az útszakasz az egész évben jelen lévő tengeri jég miatt.
Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) közlése szerint idén rekord méretűre zsugorodott az északi sarkvidéki tengeri jég. Műholdfelvételek bizonyítják, hogy az elmúlt harminc év során soha nem volt ilyen kis kiterjedésű a jég.
Habár 2005-ben és 2006-ban is rekord értékű volt a csökkenés, az akkori mintegy négy négyzetkilométer kiterjedésű tengeri jég nem tette lehetővé a biztonságos hajózást a teljes szakaszon. Idén viszont a már csak három négyzetkilométernyi jégtakaró miatt a teljes hajózási útvonal jégmentessé és a hajók számára biztonságossá vált.
A sarkvidéki vizeket borító jég márciusban a legnagyobb kiterjedésű és szeptemberben a legkisebb, ez az éves ingadozás átlagosan mintegy százezer négyzetkilométer volt az elmúlt évtized során. „A jelenlegi közel egymillió négyzetkilométer változás egy éven belül viszont nagyon sok” – mondta Leif Toudal Pedersen, a dániai űrhivatal munkatársa.
Az Északi-sark 2006 őszén
A sarkvidék az a terület, ahol a legegyértelműbb és leglátványosabb változások várhatók a klímaváltozás hatására, többek között a visszacsatolási mechanizmus miatt. A sarkvidéki jég zsugorodása ugyanis azt eredményezi, hogy csökken a napsugárzást visszaverő felület, ez pedig tovább fokozza a felmelegedést és az olvadást. Egyes előrejelzések szerint várható, hogy 2040-re de akár már 2020-ra is nyaranta teljesen eltűnik a tengeri jég az arktiszról.
Ez pedig nem csak az Északnyugati-átjáró szabaddá válását jelentené, hanem újabb kőolaj- és földgázmezők feltárásának is utat nyitna. Ennek a jelentőségét, pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy komoly nemzetközi politikai csatározás zajlik a sarkvidéki területek birtoklásáért.
Az Északi sark 1979 és 2005 őszén
A rövidtávú előnyök mellett komoly problémát is jelent ez a drasztikus változás: a sarkvidéki élővilág mindeképp vesztese a folyamatnak. A nyári jégtakaró zsugorodása miatt, várhatóan néhány évtizeden belül már nem tudnak megélni ott a jegesmedvék.
Kapcsolódó cikkeink: