Nárcisz, Melinda, Őzike2020. október 29., csütörtök
Föld

Tíz másodperccel a földrengés előtt

2007.10.05.Admin
National Geographic Magyarország

A világ földrengéseinek húsz százaléka Japánban következik be, ahol ezért a múlt hét végén üzembe helyeztek egy földrengés-előrejelző rendszert. Ennek segítségével a szigetország lakosait jó néhány másodperccel a rengés bekövetkezte előtt figyelmeztetni tudják a közelgő katasztrófára.

A szökőár előrejelzésével sokkal könnyebb dolga van a szakembereknek. A szárazföldtől távoli helyeken bekövetkező rengések esetén nem másodpercek, hanem percek, jobb esetben akár fél óra is rendelkezésére állhat a hatóságoknak, hogy a part felé közelgő hatalmas hullámok érkezéséről értesítsék a lakosságot. Nagyvárosok közelében és a szárazföld alatt bekövetkező földrengések esetén azonban eddig szinte lehetetlen volt figyelmeztetni az embereket a közelgő katasztrófára. Japánban viszont a múlt hét végén üzembe helyeztek egy jelzőrendszert, amelynek segítségével másodperceket, szerencsés esetben pedig akár fél percet is nyerhetnek a szigetország lakosai.

Valamit tudnak, de biztosat nem

Megközelítőleg évi százezer kisebb vagy nagyobb földrengés – ezzel kell megküzdenie a sűrűn lakott sziget lakosainak. A Japán alatt és közelében bekövetkező földrengések persze némi ciklikusságot azért mutatnak, ami azt is jelenthetné, hogy a lakosság felkészülhet egy esteleges nagyobb és katasztrofálisabb következményekkel járó rengésre. Csakhogy a tudomány mai állása szerint a tudósok egy dolgot tudnak biztosan: a közeljövőben valamikor minden bizonnyal megint eléri az országot egy hatalmas erejű rengés. Megfigyelések szerint ugyanis nagyjából hetven-nyolcvan évente szabadulnak fel hatalmas energiák a sziget alatti törésvonal mentén, márpedig a legutóbbi nagy erejű rengés immáron több mint nyolcvan éve, 1923 szeptemberében következett be.

A tudomány tehát annyit tud egyelőre, hogy valami történni fog, ám hogy pontosan mikor, arról fogalmuk sincsen a kutatóknak. Éppen emiatt is volt életbevágó az új előrejelző-rendszer üzembe helyezése. A berendezés segítségével közel 40 másodperccel a tényleges rengés bekövetkezte előtt figyelmeztetni tudják Tokió lakosságát egy olyan rengés esetén, amelynek epicentruma 100 kilométerre található a Japán fővárostól. Közelebbi epicentrum esetén persze ez az idő lerövidül, ám hacsak nem közvetlenül Tokió alatt van a centrum, akkor még így is marad 10 másodpercnyi idejük az embereknek, hogy felkészüljenek a legrosszabbra.

Pánikot is kelthet?

A rendszer üzemeltetői persze tisztában vannak azzal, hogy a hétköznapi emberek 10 másodperc alatt nem sok mindent tudnak tenni saját és családtagjaik testi épségének megmentéséért, hiszen ennyi idő éppen csak a pánikba esésre elegendő. Ezért is tanácsolta a családoknak a rendszer bemutatóján a tokiói egyetem professzora, Kimiro Meguro, hogy készüljenek fel lelkiekben egy ilyen esetre. Beszéljék meg este a családi vacsora mellett mit is kell tenni, ha meghallják a figyelmeztetést, nehogy kontraproduktív hatása legyen a jelzőrendszernek.

Másrészt a jelzőrendszer a hatóságok és a közműcégek számára óriási jelentőséggel bír. A pár másodperces előrejelzés ugyanis pont elég ahhoz, hogy a rendszerrel összekapcsolt atomerőművek vagy gyorsvasutak leálljanak, vagy hogy a gázcsapokat elzárják egy esetleges robbanást megelőzvén. A Sanyo cég ennél is tovább ment: családi házak estén olyan elektronikus rendszert fejlesztett ki, amely az előrejelzés beérkezésekor becsukja az ablakok zsaluit (nehogy az üvegszilánkok tegyenek kárt az emberekben), szintén elzárja a gázcsapokat, és egyéb olyan óvintézkedéseket tesz, amely révén emberéletek menthetők meg. Az AP hírügynökségnek nyilatkozó Meguro szerint az esetleges áldozatok kilencven százaléka is megmenthető a rendszer segítségével.

Kínában inkább a kígyókat figyelik

A rendszer működési elve viszonylag egyszerű. Minden rengés esetén érkeznek ugyanis olyan előrezgés hullámok, amelyek csak speciális szenzorok segítségével észlelhetőek. Ezek az úgynevezett elsődleges rezgéshullámok még nem járnak semmilyen katasztrofális következménnyel, azonban pontosan előrejelzik a későbbi, másodlagos és egyben katasztrofális rezgések érkeztét – természetesen attól függően, hogy hol van a rengés epicentruma. Amennyiben ez utóbbi pontosan egy város alatt lenne, a rendszer nem képes előrejelzésre, ám minden más esetben másodpercekkel a katasztrófa bekövetkezte előtt a hírközlő médiumok figyelmeztetni tudják a lakosságot.

A Japán high-tech rendszer mellett Kínában az év elején bemutattak egy „természetesebb” előrejelző-rendszert is. Kínai tudósok ugyanis kígyófarmokon helyeztek el megfigyelő kamerákat, amelynek segítségével állításuk szerint akár 3-5 nappal a rengés bekövetkezte előtt már biztosak lehetnek egy rengés bekövetkeztében. Közismert módon az állatok előre érzik a rengések bekövetkeztét, ám a kínai tudósok szerint a kígyók akár több nappal a rengések előtt már hektikusan és pánikszerűen viselkednek. Az ázsiai országban egyébként 143 olyan kamera működött már korábban is, amelyek állatok viselkedését figyelték éjjel-nappal, hogy abból vonjanak le következtetést egy esetleges katasztrófa közeledtére.

Hozzászólások

Égi jelenségek 2020. november első felében

Égi jelenségek 2020. november első felében

Hajnali holdsarló együttállásokkal, esti Jupiter és Szaturunusz a Tejúttal, és néhány meteor színesítheti a novemberi éjszakákat.

Elképesztő mennyiségű szemét halmozódik fel a Földközi-tengerben

Elképesztő mennyiségű szemét halmozódik fel a Földközi-tengerben

A Földközi-tengerben már most is rengeteg műanyag hulladék van, két évtizeden belül ugyanakkor megduplázódhat a beáramló szemét mennyisége.

Késik a fagy a tengeri jég bölcsőjében

Késik a fagy a tengeri jég bölcsőjében

Még mindig nem indult el a jégképződés az északi-sarkvidéki tengeri jég bölcsőjének tekintett Laptyev-tengeren.

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Egészen biztosan nem emberi tényező, hanem mérgező algák elszaporodása okozta a tömeges tengeriélőlény-pusztulást a távol-keleti Kamcsatka-félszigeten - olvasható az MTI hírei között.

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó mértékben olvadtak a svájci gleccserek 2020-ban, s közben még sohasem esett ilyen kevés hó az Alpok legnagyobb gleccserének térségében - olvasható az MTI hírei között.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket