Már láthatók a 8 millió éves mocsárciprusok Ipolytarnócon

Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, a bükkábrányi lignitbányában feltárt 16 darab nyolcmillió éves mocsárciprus közül tízet sikerült épen megmenteni. Ebből négyet a miskolci Herman Ottó Múzeumba szállítottak, ahol jelenleg is folynak az előkészületek a végleges kiállításra. Hat fatörzset pedig a Bükki Nemzeti Park ipolytarnóci bemutatóközpontjába vittek.

A 60 méter mélységben, 6 méteres szürke homokréteg alól előkerült fatörzseken egy új, a világon eddig sehol nem próbált eljárást alkalmaztak: eredeti helyükön egy kompresszor segítségével nagynyomású levegővel kifújták a fák felületéből a homokot, majd egy ragasztószerű anyagot injektáltak a fák külső részébe. Így vastag és erős kérget hoztak létre, amellyel sikerült megszilárdítani a fák külső részét. Ezt követően a fák köré – fólia és purhab védelme mellett – deszkákat pántoltak. Miután a fák ily módon szállítható állapotba kerültek, azokat speciális drótkötélvágó eszközzel talapzatukkal együtt elválasztották a lignitrétegtől és felhozták a bányából.

Szeptemberben három speciális közúti szállítóeszközzel érkeztek Ipolytarnócra a 2, 6 métertől 3, 4 méterig terjedő átmérőjű ciprustörzsek, melyek magassága 2, 4 méter és 4, 4 méter közötti, tömegük pedig 7 tonna és 11 tonna között mozog. A fákat a végső konzerváláshoz speciális ventillátorokkal ki kellett szárítani és további szilárdító anyagot kellett a rostok közé injektálni. A hat fatörzsből öt a szabadban, egy pedig a fedett oktatóközpontban kapott helyet. A munkálatok 14 millió forintba kerültek, amelyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium finanszírozott.

Forrás: KvVM

A látogatóközpont több mint 400 millió forintos uniós és kormányzati támogatással (ROP) felújított és kibővített bemutatócsarnokában az ősvilági élőhelyet – a műselyemből készült miocén kori flórát – háromdimenziós formában rekonstruálták. Az ehhez kapcsolódó, világviszonylatban is egyedülálló interaktív nyomolvasási program jelenti a bemutatócsarnok másik fő attrakcióját. Az új szimulációs teremben a mozgó ülésekkel felszerelt 4 dimenziós moziban a látogatók személyesen is átélhetik az ősvilági környezet történéseit.

A felújítás során akadálymentesített létesítmény új kiállítótérrel, ajándékbolttal és konferenciateremmel bővült, és egy, a turisták által önállóan kezelhető információs portál is a látogatók rendelkezésére áll. Megújult a tanösvény és a fogadóépület is, és megoldották a létesítmények helyi szennyvízkezelését is.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen láthatók egyébként a szintén világszenzációt jelentő kihalt állatok lábnyomai is. A mostani beruházás egy többlépcsős turisztikai fejlesztés része, melynek nyomán egy határokon átnyúló természetvédelmi és turisztikai terület jön létre, s része lesz egy ipolytarnóci központú ún. geopark is – áll a KvVM közleményében.

Forrás: KvVM

Támogatókra várnak a miskolcra került fák

A miskolci Herman Ottó Múzeumban – az Oktatási és Kulturális Minisztérium 3 millió forintos gyorssegélyének felhasználásával – olyan szarkofágok épültek a fák köré, melyeket a bányából szállított beágyazó homokkal töltöttek föl. Erre azért volt szükség, mert ezek a fák elsősorban a kutatási célt (és csak másodlagosan a bemutatást) szolgálják – tudta meg a National Geographic Online Veres János régésztől, a kutatás vezetőjétől.

Ezért idegen kémiai anyagoktól mentes, „steril”, az eredetinek (vagyis a feltáráskori állapotnak) megfelelő környezetet kell biztosítani számukra. Így az eredeti anyag a további természettudományos mintavételezés alapját adhatja. A fából vett minták nemzetközi elemzése már folyik: jelenleg többek között németországi és lengyelországi kutatóintézetek is vizsgálják a mintákat, de hamarosan olaszországi kutatóintézetek is bekapcsolódnak.

Forrás: Herman Ottó Múzeum

A fák végleges konzerválásához és bemutatásához szükséges épület várhatóan egy hónap múlva készül el Miskolcon. Ott egy konzerváló folyadékkal töltött medencébe teszik a fatörzseket, így a kutatás mellett a bemutatásra is lehetőség nyílik. A konzerváló anyag három fő összetevőből áll: a cukros oldat feladata, hogy pótolja a cellulózt (megőrizve a fa állékonyságát) anélkül, hogy megváltoztatná a fa szerkezetét; a gombaölő szer megakadályozza a szú és a penész megtelepedését a fákon; valamint szükség van a fában lévő savképző anyagok semlegesítésére is.

A beruházás és a konzerválás eddigi költségeit nagyrészt szponzorok támogatásából fedezték, de további segítséget még szívesen fogadnak. „Az egyes fákat nagyvállalatok fogadták örökbe, de a cukorgyűjtésben magánszemélyek és vállalatok mellett többek között iskolák is részt vettek” – tette hozzá a régész.

Kapcsolódó cikkeink: