Hová lett a legendás soproni Oroszkő?

Hasadóanyag tartalmú és ritka földfémérceket kutattak a Sopront környező hegyekben fél évszázaddal ezelőtt. Az uránvadászok kifejezetten a Szovjetunió legfelsőbb vezetésétől származó parancsot hajtották végre. Jelentős tömegben ugyan sehol sem találtak hasadó anyagot, de a „szigorúan titkos” kutakodás miatt Ausztria nem egyszer diplomáciai úton tiltakozott.

Verő József akadémikus, a soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet nyugalmazott professzora is tagja volt annak a fiatal geofizikusokból és geológusokból álló csoportnak, amely még az ötvenes évek közepén Geiger-Müller számlálókkal kereste az uránércet a Villányi-hegységben és a Bükkben. Munkájukat egy híres szovjet geológus, Nyikitin irányította, aki szakmai elismertségét elsősorban a szibériai gyémántlelőhelyek felfedezésének köszönhette.

A soproni kutatások az 56-os forradalom után kezdődtek intenzívebben – emlékezik az akadémikus. – Ezekben én már nem vettem részt, de számos évfolyamtársam ott volt, amikor a Kecske-patak és a Mithrász szentély közeli térséget vizsgálták át, négyzetméterről négyzetméterre. „Az ókori eredetű emlékhely környéke meglehetősen közel fekszik az osztrák-magyar államhatárhoz. El lehet képzelni, hogy a hidegháborús években mekkora felháborodást váltott ki, amikor mérőműszereikkel megjelentek a kutatók.”

Ráadásul nem csupán a sugárzás mértékére voltak kíváncsiak, hanem csőszerű szondákkal a radioaktív gáz mennyiségét is mérték. A helyszínen árkokat is ástak, és lefúrtak több helyen egy méter mélységre. Ezzel azután végképp felbőszítették a szomszédos ország hatóságait. Levéltári források is igazolják, hogy az osztrák állam ezekben az években többször is diplomáciai úton tiltakozott, hiszen szuverenitásának megsértését látta az államhatártól mindössze néhány méterre folyó, titokzatos kutakodásban.

A több évig tartó lázas vizsgálódások ellenére sem találtak hasadóanyagot tartalmazó ércet számottevő mennyiségben. Egyetlen alkalommal azonban egy olyan tonnás kőtömbre akadtak, amely a tudósok legnagyobb döbbenetére – szabad szemmel is láthatóan – rendkívül ritka érceket, többek között európiumot, terbiumot és tulliumot tartalmazott.

A geológiai szenzáció pillanatok alatt felkeltette a szakma érdeklődését. A környéken hosszú ideig keresték a “folytatást”. Ám mindhiába, hasonló kőzeteket többé sehol sem találtak.

A hatalmas követ ott hagyták mementónak. Még a nyolcvanas évek elején is megvolt, azután egyik napról a másikra eltűnt. Egyszerűen nyoma veszett a nem mindennapi leletnek, amit egyébként a soproni emberek sokáig “Oroszkőként” is emlegettek.