Lüktet a felszín a Yellowstone-parkban

A kráter felszíne egy fújtatóhoz hasonlóan megemelkedik a mintegy 6 kilométer mélyből felnyomuló magma hatására – írja a Science című szaklapban megjelent legújabb tanulmány.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy a Yellowstone a Mount St. Helens vulkán sorsára jutna, és heves kitörésre kellene számítani a közeljövőben. „Semmi nem utal egy közelgő kitörésre” – véli Robert Smith, az Utahi Egyetem kutatója, a cikk egyik társszerzője.

Az 1872-ben, a világon elsőként alapított Yellowstone Nemzeti Park egy hatalmas, geológiailag aktív ún. szupervulkánon található, amely több százszor nagyobb, mint a Mount St. Helens. A park nagy része egy közel 40 kilométer átmérőjű kalderában (beszakadt kráter) terül el, amely a vulkáni kúp összeomlásával keletkezett, egy 640 ezer évvel ezelőtti gigantikus kitörés során.

Szakmai körökben sokan osztják azt a nézetet, hogy a Yellowstone ún. forró pont (hot spot) vulkán. A forró pontok olyan, a lemezszegélyektől (ahol a legtöbb vulkáni tevékenység zajlik) távoli helyek, ahol a földköpenyben, több száz kilométeres mélységben lévő olvadt magma a felszín közelébe emelkedik, és esetleg felszínre is tör.

A tudósok szerint a mai Egyesült Államok nyugati területén mintegy 16 millió évvel ezelőtt került sor az első kitörésre, és összesen közel 140 kitörés nyomait tárták fel. Az egyik ilyen „fiatal” kitörés maradványa a Yellowstone-t is magába foglaló hatalmas kaldera. Az elmúlt két millió évben a vulkánnak három – a Yellowstone kalderát kialakítóhoz hasonló – hatalmas kitörése volt. Az utolsó nagy kitörés óta mintegy 30 kisebb kitörés ment végbe.

A vulkán legutóbbi kitörése 70 ezer évvel ezelőtt történt, azóta csak ún. hidrotermális (forró vizes oldatot termelő) utóvulkáni működés zajlik, melynek leglátványosabb eleme a mintegy tízezer gejzír, a gőzkitörések és iszapfortyogók. A gejzírek közül a legnagyobbak akár 30 méter magasra is feltörnek.

„A terület jelenleg azért emelkedik, mert a magmakamrába új anyag – magma és forró vizes oldat – áramlik. Nem tudjuk, hogy ez a feltöltődési folyamat megáll-e vagy folytatódik” – tette hozzá Smith. A felszín emelkedését egy műhold radarfelvételei alapján vették észre.

Kenneth Pierce, a Montana állambeli Amerikai Geológiai Megfigyelő Intézet (U.S. Geological Survey) munkatársa a több mint 2000 méter magasságban lévő Yellowstone-tó – ez az Egyesült Államok legmagasabban fekvő nagy tava – korábbi vízszintjét tanulmányozta, hogy megállapíthassa, hogyan változott korábban a kaldera magassága. Állítása szerint a mostani emelkedés egy természetes ciklikus lüktető mozgás része.

„Az elmúlt 14 ezer év során a Yellowstone kaldera 6-8 alkalommal emelkedett meg és süllyedt le, anélkül, hogy a vulkán kitört volna” – magyarázza Smith.

Forrás: National Geographic News

A kutatók nem tudnak választ adni arra, hogy mikor kerül sor a következő jelentősebb megemelkedésre, ugyanis a területen csak néhány éve vannak modern, nagy pontosságú műszerek.

Egyébként nem ez az egyetlen vulkáni terület a Földön, ahol hasonló lüktető mozgás figyelhető meg. A kaliforniai Long Valley (Hosszú-völgy) vagy az olaszországi Campi Flegrei (Flegrei-mező; jelentése: lángoló mező) területén is megfigyeltek ciklikusan bekövetkező kiemelkedést és süllyedést, anélkül, hogy kitörésre került volna sor.

Ami biztos: a Yellowstone vulkán még nem aludt ki. A Yellowstone Volcano Observatory a megfelelő előrejelzés érdekében jelenleg folyamatosan figyeli a vulkán működését.

Kapcsolódó cikkeink: