Fotó: Földfelkelte a Holdon

A NASA Apollo-8 expedíciójának legkülönlegesebb pillanata 1968. december 24-e délelőttjén volt. Dancsó Béla Holdséta – A Holdraszállás története című könyvében így ír erről.

„A negyedik keringést kezdték éppen, és Bormann fordított a hajón a tengelye körül, hogy Lovell szextánsának helyzetét a legoptimálisabbra állítsák.
– Rendben – közölte Borman -, kezdjük a forgást.
A hajó lassan fordulni kezdett, amíg a jobb oldala nem került felülre. Mikor a manővert befejeződött, Anders kipillantott az ablakon.
– Nézzétek ezt a látványt!
– Mi van ott? – kérdezte Borman.
– A Föld kel fel éppen. Ez gyönyörű.
Az összevissza töredezett, hegyektől és kráterperemektől csipkézett, piszokszínű horizont felett egy ragyogó kék-fehér félgömb bukkant elő: a Föld kapaszkodott fel a fekete égre.”

Az űrhajósok ekkor fényképezőgépet ragadtak, színes filmet fűztek bele, és megörökítették a földfelkeltét. Bár a felvételt legtöbbször elforgatva, vízszintes holdfelszínnel mutatják be, Anders a képünkön látható módon észlelte a jelenséget.

A híres fotót a japán Kaguya holdkutató szonda idén október 18-án megismételte. A holdfelszíntől 100 kilométer távolságban készült felvételeket a japán űrhivatal a héten tette közzé.

Az első képen a Holdon az északi pólust, a Földön pedig az Arab-félszigetet és az Indiai-óceánt láthatjuk.

A második felvétel a Hold déli pólusa felett készült. A Földön Ausztráliát (középen) és Ázsiát láthatjuk (jobbra lent). A képen a déli félteke van felül, azaz Ausztráliát fejen állva látjuk.

A harmadik felvételen a Hold déli pólusa mögött eltűnő Földet láthatjuk. Az első és az utolsó felvétel között csupán 70 másodperc telt el.

A képeket nagyobb felbontásban megnézheti itt >>