A vasporral dúsított tengervíz a megoldás a klímaváltozás ellen?

Az oceanográfusok körében “vasdúsítás” vagy “vasveteményezés” néven ismert elmélet szerint a vas igazi vitamin a planktonok és algák számára. Nem is kell mást tenni, csak alaposan megszórni az óceán felszínét vasporral, és elszaporodnak a mikroszkopikus élőlények, ami azért jó, mert megkötik a széndioxidot a légkörből.

A 25 éve keletkezett teória annak idején szinte köznevetség tárgya volt, ennek ellenére még mindig erősen tartja magát. A vaspordúsítás a Planktos Corp. nevű kaliforniai cég szerint egyenesen csodafegyver lehet a klímaváltozás elleni harcban.

Most 50-100 tonna vasport készülnek önteni a Csendes-óceán vizébe a Galápagos-szigetektől nyugatra, 50-100 kilométer sugarú területen. Weatherbird II nevű hajójuk már fel is szedte a horgonyt, és útban van a kísérlet terület felé.

A vállalat az emissziós kvótakereskedelembe akar beszállni. A remények szerint a vaspordúsítás révén megkötött széndioxid-mennyiség nagy haszonnal értékesíthető a kvótapiacon, ahol kibocsátási jogokkal kereskednek a szereplők.

Az akciót a legnagyobb titokban készítették elő, és nem is árulnak el pontos részleteket, mert tartanak a “radikális környezetvédő csoportoktól” – nyilatkozta a cég vezetője.

Oceanográfusok és környezetvédők szerint a vállalkozás veszélyes. Egyebek mellett azért, mert egyáltalán nem bizonyított, hogy a planktonok, algák biztonságosan és hosszútávon képesek megkötni a széndioxidot. Még az is előfordulhat, hogy a vassal megszórt állomány más, még veszélyesebb üvegházhatású gázokat termel.

“Sok tudós úgy véli, hogy először meg kell állapítani a tényeket, majd levezetni belőlük a következtetéseket, néhány laikus pedig úgy gondolja, hogy ha anyagi haszonnal kecsegtet egy eljárás, akkor azonnal ki kell próbálni” – nyilatkozta Kenneth Coale kaliforniai oceanográfus, a vasdúsítás-elmélet szakértője. Véleménye szerint a Planktos “csupán a részvényeseket akarja elkápráztatni.”

Vannak, akik a Charles Darwint is megihlető Galápagost féltik. Végveszélybe kerülhet a dél-amerikai Ecuadorhoz tartozó szigetcsoport páratlan természeti gazdagsága, ha balul sikerül a kísérlet – állítja a Sea Sheperd Conservation Society természetvédő szövetség.

A cég vezetője, Russ George szerint nincs ok aggodalomra, mert a vulkanikus eredetű szigetekről amúgy is rengeteg vasport fúj a szél az óceánba, és ez óriási planktonállományt táplál. “Érthetetlen, hogy miért beszélnek egyesek katasztrófáról a mi 50 tonna vasércünk miatt, amikor sok százmillió tonna por kerül a vízbe minden egyes évben” – nyilatkozta a vezérigazgató.

George szerint a természetes planktonmező az óceán belseje felé sodródik, és a kísérlettel létrehozott állománnyal is így lesz majd. A természetvédők szerint viszont a mélyebb vízrétegekben ellenkező irányú áramlatok mozognak, így aztán a szigetcsoport élővilága mellett a dél-amerikai partvidék halászata is veszélybe kerülhet.

“Nagyon előnytelen, hogy vannak vállalatok, amelyek a kutatások jelenlegi szakaszában már üzletet akarnak csinálni az eljárásból” – kommentálta az esetet David Santillo, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet brit kutatólaboratóriumának munkatársa. “Az elmúlt 15 év tudományos tapasztalatai alapján azt kell mondanom, hogy lassan a testtel!”

A viták ellenére még a szkeptikusok is elismerik, hogy valamit tenni kell a globális felmelegedés ellen, és a kibocsátás visszafogása önmagában nem elég. Kert Davies, a Greenpeace kutatási igazgatója szerint “az egész ügyből jól látszik, hogy mekkora a pánik a klímaváltozás miatt, és az emberiség megmentője lehet, aki gyors megoldást talál a problémára.”