Fotó: az első kínai űrszonda felvétele a Holdról

Kínában hétfőn bemutatták a Holdról készült első olyan fényképet, amelyet az október végén felbocsátott és azóta Hold-körüli pályára állt első kínai Holdszonda a Holdistennő 1 (Csang-o ji-hao 1) továbbított a földi irányítóközpontba.
Ven Csi-pao (Wen Jobao) kínai miniszterelnök a programban részvevő tudósok jelenlétében rántotta le a vörös leplet a bekeretezett, nagyméretű fekete-fehér képről a pekingi űrközpontban.
A fotó a Hold kisebb-nagyobb köralakú kráterekkel szabdalt, hepehupás felszínét ábrázolja. A befogott terület 460 kilométer hosszú és 280 kilométer széles, s a Hold déli szélességének 54-70. foka, valamint a keleti szélesség 57-83. foka által határolt területet mutatja be.
A kép az égitest felföldjének plagioklász földpáttal borított részéről készült, amelyet különböző méretű kráterek és sziklaformációk tesznek mozgalmassá. “A fotó jobb felső sarkában látható sötét folt kemény vulkanikus kőzet, bazalt jelenlétére utal” – magyarázták az űrközpont tudósai.
Az ünnepélyes keretek között bemutatott képen kívül további 19 kép érkezett a Hold-szondától, amely CCD-kamerájával 60 kilométer szélességű szeletekben fotózta az égitest felszínét.
A beérkezett háromdimenziós felvételeket november 20-21-én készítette az október 24-én Kína délnyugati, Szecsuan tartományából felbocsátott, 2350 kilogramm súlyú szonda.
Az űrszonda, amely nevét a legenda szerint a Holdra repült kínai istennőről kapta, nyolc mintagyűjtő felszerelést vitt magával, köztük a speciális mérőeszközökön kívül egy sztereokamerát. A tervek szerint négy tudományos célkitűzést kell teljesítenie: háromdimenziós képek továbbít, elemzi a felszínről begyűjtött adatokat, megvizsgálja a regolith (a Holdat borító laza kőzet) és a felszíni porréteg természetét, valamint kutatja a Föld és a Hold kapcsolatát.
A november 7-én Hold körüli pályára állt Holdistennő 1-szondát egyéves keringésre tervezték, de a gondos manőverezésnek köszönhetően az irányítóknak sikerült annyi üzemanyagot megtakarítani, amivel meghosszabbíthatják a küldetését.
“Az űrszonda különböző begyűjtött adatokat küld vissza, amelyeket a nemzetközi megállapodások szerint megosztunk majd a világ tudósaival” – ígérte a kínai űrközpont egyik illetékese.
A lendületesen fejlődő ázsiai űrkutatás sikeres kínai bemutatkozását követően már a közeljövőben Japán és India is hasonló eredményekkel akar előállni a Hold-kutatás terén. A kínai vezetők azonban cáfolták, hogy a térség országai között bármiféle űrverseny lenne kibontakozóban.
Kapcsolódó cikkünk: