Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Föld

Eloltottak egy ötven éve égő felszín alatti tüzet Kínában

2007.11.27.Admin
National Geographic Magyarország

A szénzmezőkön évtizedeken át égő felszín alatti tűz világszerte komoly gondot okoz. Miközben veszendőbe megy a szén, hatalmas mennyiségű üvegházhatású és mérgező gáz kerül a levegőbe. A felszín alatti üregek beszakadása életeket veszélyeztet, és tönkreteszi az infrastruktúrát.

Kína Xinjiang nevű tartományában az Urumqinál lévő szénmezőn úgy tűnik ötven év után végre sikerült eloltani egy felszín alatti tüzet.

Ötven év hosszú időnek tűnik egy tűz esetében, de az ehhez hasonló jelenség nem ritka a Földön. Urumqinál már 2004-ben eloltottak egy hasonló felszín alatti tüzet, amely 130 éve folyamatosan égett.

1984-ben az amerikai Pennsylvania Államban a Centralia nevű bányászfalu lakóit ki kellett telepíteni, a már életveszélyessé vált tűz miatt. A tűz 1962-ben keletkezett, amikor a helyi hatóságok felgyújtották a falu határában lévő szemétlerakót. Mivel a lerakó egy felhagyott szénbánya aknájában volt, a tűz átterjedt a felszín alatti szénre, majd továbbterjedt egészen a falu alá.

India is számos hasonló rekorderrel “büszkélkedhet”, ezek egyike például 1916 óta folyamatosan ég. Az ausztráliai Új-Dél-Walesben, Wingen közelében lévő Burning Mountain-nak (Égő hegy) már a neve is igen beszédes. A felszín alatti szén a becslések szerint már közel hatezer éve ég.

Elég egy eldobott gyufaszál is a tűz fellobbanásához

A tűz keletkezéséhez hőre, oxigénre és éghető anyagra van szükség. Egy szénmező bőséges alapanyagot biztosít az égéshez, egyrészt a felszín alatti még ki nem termelt szén, valamint a felszínen lévő meddőhányók formájában. Ez utóbbiak ugyanis még elegendő szenet tartalmaznak ahhoz, hogy a tűz táptalajai lehessenek.

Azt gondolnánk, hogy mélyen a felszín alatt nincs oxigén. Viszont a bányászat megváltoztatja a szerkezeti viszonyokat. “Mihelyt elindul a bányászat, levegő áramlik a mélyebb részekbe” – mondta Paul Van Dijk, a hollandiai központú Nemzetközi Geo-információs Tudományok és Föld Megfigyelési Intézet (International Institute for Geo-Information Science and Earth Observation – ITC) munkatársa a Nature című lapnak. A hő forrása lehet a napsugárzás vagy különböző kémiai folyamatok, vagy csak “egyszerűen” egy szál eldobott gyufa, esetleg a felszínen rakott (tábor)tűz vagy közeli erdőtűz. “A legtöbb bányához kötődő tűz emberi figyelmetlenségre vezethető vissza” – hangsúlyozta Claudia Künzer, a Bécsi Technológiai Egyetem munkatársa.

 Forrás: ITC/A. Prakash

Forrás: ITC/A. Prakash

Az ITC számos ország szakembereinek együttműködésével 1988 óta foglalkozik a szénmezőkön keletkező tüzek kutatásával, előrejelzésével, műholdas megfigyelésével és az oltási technológiák kidolgozásával.

Az ITC honlapján közzétett információk szerint a felszín alatti tüzek nem csak a bányászat megjelenése óta léteznek. Geológiai és régészeti bizonyítékok mutatják, hogy már több százer évvel ezelőtt is zajlott hasonló jelenség, bár kétségtelen, hogy az intenzív bányászat megjelenésével vált ilyen gyakori problémává szerte a világon.

A leginkább sújtott országok a legnagyobb széntermelők: többek között Kína, India, Indonézia, Egyesült Államok, Ausztrália, Németország és Dél-Afrikai Köztársaság.

Szinte lehetetlen végleg elfojtani a tüzet

A mostani kínai szénmezőnél több százezer négyzetméter terület égett. A tűz táptalaja a mintegy száz méter mélyen lévő szénréteg volt. Az ilyen nagy kiterjedésű felszín alatti tüzet, ahol az éghető anyag szinte kifogyhatatlannak tűnik, nem könnyű eloltani. “Elvileg lehetséges, de a gyakorlatban igen nehéz, hiszen nagyon könnyen újra fellobbanhatnak” – tette hozzá Van Dijk.

A mostani kínai tűzoltásnál csöveken keresztül iszapot és vizet pumpáltak a felszín alá, hogy lehűtsék az anyagot, valamint befedték a felszínt, hogy megszünjön az oxigénutánpótlás. A területet 2009-ig folyamatosan figyelik, hogy elejét vegyék a tűz feléledésének, hiszen minimális oxigén is újra lángra lobbanthatja a szenet.

A tűzoltás során számos más módszerrel is próbálkoztak már világszerte. Például folyékony nitrogént juttattak a felszín alá, ennek egyrészt hűtő hatása van, valamint megszünteti az oxigénutánpótlást. Ezen kívül különböző habokat is bevetettek már ilyen esetekben. Egy másik módszer során iszapréteget alakítanak ki a felszínen, amely szigetelőként működik, és elzárja az oxigén útját. Viszont az alulról érkező meleg miatt idővel megszárad, szétrepedezik, és már semmi sem állja útját a levegőnek, így az újra lejut a szénhez.

 Forrás: Forrás: ITC/A. Prakash

Forrás: Forrás: ITC/A. Prakash

Kárba vész a nyersanyag, nő a széndioxid-kibocsátás

A szénmezők égése számos problémát okoz. Az egyik ilyen a közvetlenül is tapasztalható gazdasági veszteség, vagyis a szén úgy ég el, hogy nem hasznosítják a keletkezett hőt. Az égés során hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz szabadul fel. Az ITC szerint a legnagyobb szénkitermelő országban, Kínában a szénmezők égése olyan jelentős, hogy a Föld fosszilis energiahordozóinak elégetéséből származó éves széndioxid-kibocsátás 2-3%-át teszi ki.

A szén-dioxid mellett az égés során mérgező gázok, por és korom is keletkezik, emiatt a szénmezők környékén élők körében gyakori a légúti megbetegedés és a halálozás. Emellett komoly gondot jelent, hogy ezeken a területeken kipusztul a növényzet, gyakorlatilag sivatagi táj alakul ki. Mivel az égés miatt a mélyen fekvő közet és a talaj szerkezete megváltozik, felszín alatti üregek keletkeznek, a terület elveszíti stabilitását, és könnyen beszakad. Ennek következtében épületek omolhatnak össze, utak szakadhatnak be, gyakran látni mély, tátongó hasadékokat ezeken a területeken, ezek mind közvetlen veszélyt jelentenek az ott élő és dolgozó emberekre.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket