Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Föld

Meglepő felfedezések a világító felhőkről

2007.12.12.Admin
National Geographic Magyarország

A világító felhők még mindig tartogatnak meglepetést a kutatók számára. A NASA közel egy éve indult kutatása során nemrég kiderült, hogy a világító felhőknek a „szokványos” felhőkhöz hasonló szerkezetük van, de fényük jóval erősebb, mint eddig gondolták.

A NASA idén áprilisban indította el a világító felhők kutatását célzó kétéves programját. Többek között a program keretében lőtték fel idén április 25-én az Aim (Aeronomy of Ice in the Mesosphere) nevű műholdat is, a Földtől hatezer kilométer távolságban keringő műhold felülről figyeli a világító felhőket. Az elsődleges cél kideríteni, hogy a felhők képződésére szolgáló kondenzációs magvak földi eredetűek-e vagy sem, illetve pontosabb információt szolgáltatni a világító felhők keletkezéséről és „életciklusáról”.

A világító felhők első pillantásra a sarki fényhez hasonlító jelenségek, amelyek közvetlenül napnyugta után alakulnak ki, elsősorban a magasabb szélességi körök fölött. Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, idén nyáron többek között hazánkban is sikerült lencsevégre kapni ezt a nem mindennapi jelenséget.

Míg a felhők a troposzférában (a légkör legalsó, körülbelül 12 kilométer magasságig terjedő részében) keletkeznek, ahol a vízgőz túlnyomó része található, a fehéres, ezüstös fényben derengő világító felhők a mezoszférában, mintegy 80 kilométeres magasságban alakulnak ki. A sarki fénnyel ellentétben nem a napkitörésekből származó részecskéknek a Föld mágneses terébe jutásával keletkeznek, hanem vízjégből állnak. Az elsősorban magas földrajzi szélességek fölött megfigyelhető felhők fénye tehát nem „saját maguk gerjesztette” fény, hanem a Nap visszavert fénye.

Közvetlenül napnyugta után, amikor a földi megfigyelő számára a Nap már nem látható, a nagy magasságban lévő felhőket még eléri a fény, és visszaverődik azokról.

Nagyon gyorsan alakulnak át

„Az Aim program már eddig is igen értékes információkkal szolgált. Ezek azt bizonyítják, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a világító felhők nagyon változatosak, és eddig nem gondolt szerkezetűek lehetnek” – nyilatkozta a sajtónak James Russel, a Hampton Egyetem kutatója.

Az Amerikai Geológiai Társaság San Franciscóban tartott ülésén Russel és kollégái bemutatták az Aim műhold által nyáron az északi féltekén készített felvételeket. „A világító felhőkről valaha készült legrészletesebb képekről van szó” – hangsúlyozta a szakértő. A képek öt kilométeres felbontásúak (egy pixel a valóságban öt kilométernek felel meg). A kutatók legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy ezeknek a felhőknek a fénye tízszer olyan erős, mint azt korábban gondolták.

„Meglepő felfedezés volt a felhők gyors változása is. A felhők alakja naponta, sőt a műhold egyetlen keringési ideje (69 perc) alatt is rengeteget változik” – mondta Scott Bailey, a Virginiai Állam Egyetem munkatársa.

 Forrás: NASA

Forrás: NASA

A felhők szerkezetének változásában megfigyelhető egy ötnapos ciklus, amely valószínűleg a hőmérsékletingadozással van összefüggésben. Alacsonyabb hőmérséklet esetén több világító felhő képződik. A kutatók szerint mivel ezek a képződmények nagyon érzékenyen reagálnak a kismértékű hőmérsékletingadozásra, jó indikátorai lehetnek a klímaváltozásnak.

Befolyásolja-e a világító felhőket a klímaváltozás?

Bár még nagyon sok a bizonytalanság, egyre inkább a felé mutatnak az eredmények, hogy a világító felhők képződése és a klímaváltozás között összefüggés van. Az elmúlt időszakban ugyanis egyre gyakoribbá és egyre nagyobbá váltak ezek a felhők. A kutatók viszont még nem tudják pontosan, hogy mivel is magyarázható a jelenség.

Az viszont biztos, hogy a világító felhők képződésében három tényező játszik szerepet: a víz, az alacsony hőmérséklet és a kondenzációs magvak. A mezoszférában a víz metángáz, napfény és oxigén kémiai reakciója során keletkezik. Az alacsony hőmérséklet adott, ugyanis mínusz 140 Celsius fok körüli hőmérséklet jellemző ebben a magasságban.

A világító felhők képződését fokozhatja a növekvő széndioxid kibocsátás, ugyanis ennek hatása itt fordítva jelentkezik, mint a felszín közeli légrétegekben. A növekvő széndioxid az alsó légkörben jobban elnyeli a napsugárzást, így a földfelszínről kevesebb verődik vissza a világűrbe, ennek következtében a felszín közeli légrétegben nő a hőmérséklet, ezzel szemben a magasabb légrétegben, a mezoszférában csökken. A jelenséget tovább erősítheti a növekvő metángáz kibocsátás is, ami növeli a világító felhők vízgőztartalmát.

 Forrás: NASA

Forrás: NASA

Szerkezetük a „szokványos” felhőkéhez hasonlít

A felvételek tanulmányozása során az is kiderült, hogy a világító felhők szerkezete nem olyan, mint eddig gondolták. Míg a földről nézve hosszú, elnyúlt szerkezetű felhőket látunk, az űrből nézve ugyanezek gyűrűformába rendeződnek, akárcsak a „szokványos” troposzférikus felhők. Ez pedig arra utal, hogy ezek a felhők is valószínűleg függőleges légáramlás útján keletkeznek.

 Forrás: NASA

Forrás: NASA

A felhők szerkezetére vonatkozó új felfedezés nem mond teljesen ellent az eddigi (földi) tapasztalatoknak. Ugyanis bár igaz, hogy a világító felhők alsó rétegében hosszanti irányú elrendeződés figyelhető meg, viszont ezek sokszor olyan magasak, hogy a felső részüket a földről nem is lehet megfigyelni.

Az új felfedezések mellett viszont számos megválaszolatlan kérdés maradt még a világító felhőkkel kapcsolatban. Az egyik ilyen az ún. kondenzációs magvak eredetére vonatkozik. A kutatók ugyanis nem tudják, honnan származnak a vízgőz kicsapódásához szükséges kisméretű légköri szennyezőanyagok (kondenzációs magvak). Üstökösök maradványai-e vagy pedig a földről a légkör magasabb rétegeibe került porszemcsék?

Remélhetőleg a következő hónapok során újabb tényekre derül fény az Aim segítségével. A közeljövőben a műhold már a déli sarkvidék fölött végez megfigyeléseket.

Kapcsolódó cikkünk:

  • Ritka égi jelenség volt Budapest felett

    Linkajánló:

  • Aim program

  • Hozzászólások

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket