Műholdkép egy újabb elképesztő szigetcsodáról
Az Európai Űrhivatal műholdja a Dubai partjainál épülő pálma alakú szigeteknél kevésbé ismert, ám nem kevésbé érdekes csigetcsoportot örökített meg.
A Dubai partjainál épülő pálma alakú, mesterséges szigetekről már számos műholdképet láthattunk. Az ESA műholdja viszont januárban megörökítette a Föld-szigetcsoportot is, melynek tagjai egy világtérképet formálnak.
Az egyelőre még csak félkész Föld-szigetcsoport a (kép alján látható) Jumerah nevű, pálma alakú sziget közelében épül. Nevét onnan kapta, hogy a mintegy háromszáz mesterséges szigetet úgy helyezték el, hogy azok az egyes kontinenseket formálják, így összességében egy miniatűr világtérkép rajzolódik ki. (természetesen mindez csak madártávlatból vagy az űrből érvényesül).
A parttól 50-100 méterre húzódó komplexum szigeteinek kiterjedése 23 ezer négyzetmétertől 83 ezer négyzetméterig terjed. A szigetcsoport, Dubai partvonalát 120 kilométerrel növeli meg. A szigeteken önálló családi házak, többlakásos társasházak, álomnyaralók valamint bevásárló- és szabadidő központok lesznek. Egy-egy „földdarab” mintegy 6, 85 millió dollárba kerül. A szigetek megközelítése csak repülőgéppel vagy hajóval lehetséges. Az építés első szakasza január 10-én fejeződött be: ekkor került a helyére a szigetet védő hullámtörő töltés utolsó „köve”.
Kapcsolódó cikkeink:
20 exobolygónak adhatunk nevet
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) felel az
Visszafordíthatatlanul csökkennek Ázsia édesvízkészletei
Az előrejelzések alapján már századunk közepére éreztetni fogja a hatását az a vízhiány, amely a Tibeti-fennsík készleteinek csökkenéséből adódik.
Mérsékelt felmelegedés is veszélyezteti a sarkvidék erdeit
Még egy kisebb mértékű hőmérséklet- és csapadékváltozás is károsíthatja az Északi-sarkvidék közelében, a sarkkör mentén végighúzódó erdőterületet, veszélyeztetve az általuk fenntartott biológiai sokféleséget és szén-dioxid-megkötésére való képességüket.
Becsapódások indíthatták be a kontinensek kialakulását
Nem véletlen, hogy a legősibb, már kontinentális kéregként azonosított kőzetmaradványok abból a korból erednek, amikor a bolygónkat érő hatalmas becsapódások időszaka zajlott.
Így töltődött fel a Földközi-tenger
Valódi vízözön játszódhatott le, amikor az Atlanti-óceánból a Gibraltári-szoroson át, mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a kiszáradt Földközi-tenger újra feltöltődött.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
