Vízóceán borítja a Szaturnusz-hold felszínét
A kutatók megerősítették azt a korábbi felfedezést, miszerint az Enceladusnak, a Szaturnusz egyik holdjának a felszínén nagy mennyiségű folyékony halmazállapotú víz kiterjedt óceánt alkot, legalábbis az égitest déli pólusa közelében lévő jégpáncél alatt.
A Cassini amerikai űrszonda, amely 2004 nyarán állt Szaturnusz-körüli pályára, már korábban észlelte, hogy az 500 kilométer átmérőjű Holdon gejzírkitöréshez hasonló tevékenység zajlik.
A szakemberek szerint ezt a tevékenységet valószínűleg az árapály-jelenség okozza. Az Enceladus viszonylag közel, 238 ezer kilométerre kering a Szaturnusz középpontjától. Az óriásbolygó gravitációs hatásának a következtében a hold jégpáncélja alatt meghúzódó víztömeg mozgásba lendül, és ennek következtében felmelegszik. Ez a felmelegedett víz időnként feltör a felszínre, majd elpárolog.
Hasonló jelenséget egyébként a Jupiter Europa nevű holdján is kimutattak, és a kutatók szerint most már egyértelműnek tűnik: az Enceladuson is jelen van az élet egyik alapvető összetevője, a folyékony halmazállapotú víz. Érdemes tehát az eddigieknél is részletesebben feltárni ennek az égitestnek a titkait élő szervezetek kimutatásának a reményében.
20 exobolygónak adhatunk nevet
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) felel az
Visszafordíthatatlanul csökkennek Ázsia édesvízkészletei
Az előrejelzések alapján már századunk közepére éreztetni fogja a hatását az a vízhiány, amely a Tibeti-fennsík készleteinek csökkenéséből adódik.
Mérsékelt felmelegedés is veszélyezteti a sarkvidék erdeit
Még egy kisebb mértékű hőmérséklet- és csapadékváltozás is károsíthatja az Északi-sarkvidék közelében, a sarkkör mentén végighúzódó erdőterületet, veszélyeztetve az általuk fenntartott biológiai sokféleséget és szén-dioxid-megkötésére való képességüket.
Becsapódások indíthatták be a kontinensek kialakulását
Nem véletlen, hogy a legősibb, már kontinentális kéregként azonosított kőzetmaradványok abból a korból erednek, amikor a bolygónkat érő hatalmas becsapódások időszaka zajlott.
Így töltődött fel a Földközi-tenger
Valódi vízözön játszódhatott le, amikor az Atlanti-óceánból a Gibraltári-szoroson át, mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a kiszáradt Földközi-tenger újra feltöltődött.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
