Vegyen részt Ön is a fényszennyezés-felmérésben!
Idén harmadik alkalommal hirdetik meg a Globe at Night világméretű megfigyelőakciót, amelynek keretében február 25. és március 8. között iskolás csoportok, családok és önkéntesek bevonásával mérik fel az éjszakai égbolt állapotát.
Amennyiben olyan helyen, irányban és időszakban világítunk, ahol és amikor a fényre nincs szükség, vagy kevesebb megvilágítás is elegendő lenne, akkor feleslegesen fogyasztunk energiát. Ez a fényszennyezés fő ismérve, de a jelenség nagyon összetett és több formáját is megtaláljuk.
Szükségünk van a fényre, de amennyire csak lehet, a zavaró fényeket el kell kerülni. A jelenség könnyen tetten érhető az égbolt mesterséges kifényesedésében. A zavaró fény súlyos gondot okoz az élővilágban is: megzavarja az állatok tájékozódását vagy felborítja életritmusukat.
A fényszennyezés-felmérés célja, hogy megismerjük, felmérhessük a jelenlegi helyzetet szerte a földgolyón. E kutatómunkába bárki bekapcsolódhat. A feladat roppant egyszerű: egy csillagtérkép-sorozat segítségével (melynek lapjai különböző fényszennyezettségi értékekre készültek) kell megállapítani a probléma súlyosságát. Az eredményeket egy internetes kérdőív kitöltésével lehet eljuttatni a nemzetközi gyűjtőközpontba.
Az elmúlt évben több mint nyolcezer adat érkezett be a nemzetközi gyűjtőközpontba a világ különböző pontjairól. A beküldött adatok mennyisége szerint előkelő helyen végzett Magyarország: 264 hazai megfigyelés érkezett. Mindössze az Egyesült Államok (akik az adatok zömét termelték 5586 megfigyeléssel), Lengyelország (421) és Kanada (266) előzött meg minket a megfigyelések számában. A hazai megfigyelések szinte kirajzolták az ország térképét. Remélheőlegt 2008 is hasonló eredményeket hoz majd.
Az akciónak köszönhetően nem csak számszerű adatokat nyerünk az égbolt állapotáról, hanem – ami talán még fontosabb – felhívja az emberek figyelmét a környezetszennyezés ezen formájára is.
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
