Madártávlatból a dunaszekcsői löszfal

Dunaszekcsőn a földcsuszamlás következtében a part mentén már több mint száz méter hosszan és a parttól maximum 30 méter távolságban egy sziget emelkedett ki a vízből, amelyet a parabolapályán mozgó földtömeg hozott létre. A sziget kiemelkedése miatt a hajózó utat is beljebb kellett kijelölni.

Jelenleg apróbb utómozgások láthatók csak a dunaszekcsői löszfalban és a lecsúszott földtömegben, mely „keresi” az egyensúlyát. A köztes egyensúlyi állapot miatt továbbra is távol kell tartani a katasztrófaturizmust: a mozgás bármikor újra beindulhat – vélekedett a FigyelőNetnek Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szakági geológusa. Mivel a legfrissebb analógiánk is közel negyven éve történt itt Dunaszekcsőn, illetve Dunaföldváron, nagyon nehéz pontos becslést adni a további folyamatokra.

Oszvald előzetes várakozásaival ellentétben korábban, tél végén, még száraz időben következett be, és a várt 30 méter helyett átlagosan csak10 métert süllyedt a löszfal – ez azonban nem jelenti azt, hogy megállt a folyamat. Jelentős, kb. harminc-ötven milliméter csapadék, miközben átáztatja a földet, képes annyira megnövelni a mozgásban lévő föld tömegét, hogy az omlás ismét felgyorsulhat. A Duna esetleges áradása még „megtámasztaná” a falat, de apadáskor az átázott, megnövekedett tömegű föld újra megindulhat.

A földcsuszamlás a talajfelszínre közel merőlegesen induló parabola pályán mozog: míg a löszfal teteje süllyed, a Duna medréből kiemelkedik egy sziget, ami alacsony vízállásnál inkább félsziget. Ennek léte a Duna vízállásától függ. Míg kis víz esetében a víz ellennyomásának hiányában épül, addig árvíz idején a megnövekedett hordalékszállító képesség miatt a víz fokozatosan elmossa. A csapadékjárás és a Duna vízállásváltozása határozza meg nem csak a sziget létét, hanem a földcsuszamlás pillanatnyi egyensúlyi helyzetét is.

A terület későbbi rendezését a természetre kell bízni, a szakembereknek nem lesz dolguk a területen. Fontos azonban, hogy a környék földtanilag instabil, ezért beépítésre véglegesen alkalmatlanná kell nyilvánítani, és ki kell venni a hasznosításból – véli a geológus.

Forrás: Figyelőnet >>