Fontos felfedezés a Naprendszerben
A Szaturnusz második legnagyobb holdja, a Rhea nagy valószínűséggel keskeny gyűrűvel rendelkezik. Ez az első eset, hogy egy hold körül megfigyelhető ez a jelenség - jelentette be egy nemzetközi csillagászcsoport.
A Cassini-űrszonda felvételeinek elemzése a Science című folyóiratban jelent meg.
A Naprendszer négy legnagyobb bolygója – a Jupiter, a Neptunusz, a Szaturnusz és az Uránusz – rendelkezik gyűrűvel, mint ahogy minden bizonnyal a Föld körül is látható volt ilyen képződmény több milliárd évvel ezelőtt – még a Hold kialakulása előtt.
„Az alakulófélben lévő bolygóknak különböző időkben valószínűleg mindig van gyűrűjük. Lenyűgöző azonban látni, hogy megmaradt egy ilyen – csillagászati értelemben – aprócska égitest körül, mint a Rhea” – nyilatkozta Geraint Jones, a Max Planck Intézet munkatársa.
A Szaturnusz felkutatására szánt Cassini küldetése 1997-ben kezdődött. A múlt hónapban amerikai és európai csillagászok csoportja az űrszonda adatai alapján állapította meg a fagyott víz jelenlétét a bolygó Enceladus nevű holdján.
A szonda nemrégiben haladt el a Rhea mellett, és a kutatók szerint bizonyítékkal szolgált a hold gyűrűjére, mivel meglepően kevés elektronsűrűséget mért az égitest környezetében. A Rhea a Szaturnusz mágneses „buborékjában” helyezkedik el, amely szabad elektronok és ionok halmaza a bolygó körül. Ezért a kutatók méltán számíthattak arra, hogy a Rhea közelében megnövekedett számban találnak a felszín által odavonzott elektronokat.
Azonban az adatok ennek éppen ellenkezőjére engedtek következtetni: az elektronok sokkal a felszín előtt eltűnnek, mintha valami blokkolná a mozgásukat. Erre a jelenségre a legkézenfekvőbb magyarázat egy törmelékből és porból álló gyűrű – állítja Jones.
„Bizonyítékunk van rá, hogy valami elnyeli az elektronokat a hold körül. Egy körülötte keringő törmelékkorong jelenléte egyszerű magyarázat, amely tökéletesen egyezik az adatokkal.”
A gyűrű valószínűleg egy, a Rheába csapódó kisebb bolygóból keletkezett. A létezését igazoló adatok azért is érdekesek, mert ezek szerint az anyaga nem egyesült a holddal, hanem kilövellt és körülötte lévő pályára állt – nyilatkozta a sajtónak a kutatócsoport másik tagja, Iannis Dandouras, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont munkatársa.
A Tejútrendszer testvérei már régen rétegeződtek
A Webb-űrteleszkóp segítségével sikerült feltárni és megérteni a koronggalaxisok szerkezetének eredetét.
A turisták szeme láttára főtt halálra a bölény a Yellowstone Nemzeti Parkban
A Yellowstone Nemzeti Park gyönyörű, de veszélyes terep, ezért is érdemes betartani az előírásokat – azonban az állatok ezeket biztosan nem olvassák.
Először találtak összefüggést a felmelegedés és a földrengések közt
Az egyre inkább olvadó jég a kőzetek közé szivárogva fokozza a károkozó földmozgások esélyét.
Ritmikusan lüktet a földköpeny az Afar-régió alatt
A vulkanikus Afar-régió az afrikai Nagy-hasadékvölgyhöz tartozik, Etiópia északi részén helyezkedik el.
Ezek lehetnek a legősibb kőzetek a bolygón
Egy kanadai kőzetmintáról nemrégiben derült ki, hogy az eddigi legrégebbre datálható, 4,16 milliárd éve keletkezett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
