A Cassini űrszonda átrepült a Szaturnusz holdjának gejzírfelhőjén
A Szaturnusz körül keringő amerikai űrszonda, a Cassini szerdán átrepült a bolygó Enceladus nevű holdjáról kilövellő gejzírfelhőn.
A Cassini először mintegy 50 kilométerre közelítette meg az égitestet, majd 200 kilométeres magasságban átrepült a gejzírfelhőkön.
A Cassini közel 52 ezer kilométeres óránkénti sebességgel közelítette meg a holdat, miközben képeket készített róla, többek közt az Enceladus olyan északi vidékeiről, amelyek korábban nem voltak láthatók nagy felbontásban.
Ám a legnagyobb várakozás a fedélzeti részecskedetektor méréseit övezte. Ezek alapján meg tudják majd állapítani a gejzírfelhők összetételét, sűrűségét és sebességét. Arra is kíváncsiak a szakemberek, hogy a gejzírfelhők tartalmaznak-e ammóniát, mert ha igen, akkor – mivel az ammónia folyékony formában tartja a vizet – lehetséges, hogy a hold mélyében folyékony víz rejlik.
Idén még három megközelítés várható, melyek során tüzetesen szeretnék vizsgálni a hold felszíni repedéseiből kiszökő vízmolekulák alkotta rejtélyes képződményeket. A 2004-ben Szaturnusz-körüli pályára állt Cassini 2005-ben fedezte fel ezt a különös jelenséget, ezért az Enceladus felkerült a földön kívüli élettel kecsegtető égitestek listájára. Mint arról a National Geographic Onlineis beszámolt, a jelenség egy lehetséges magyarázatára tavaly mutattak rá a kutatók. Az égitest felszínét borító, mozgó jéglemezek között fellépő súrlódás során hő keletkezik, amely elegendő ahhoz, hogy a jég egy részét megolvassza, és gőzt termeljen. Ez a gőz szabadul fel gejzirek formájában.
Kapcsolódó cikkeink:
Az időjárás megfigyelésének, előrejelzésének fontossága
Minden év március 23-án van a meteorológiai világnap, amellyel arra emlékezünk, hogy a Meteorológiai Világszervezet 1950-ben ezen a napon alakult meg, Genfben.
Kövek műanyagból
Egy brazil kutatócsoport plasztik köveknek nevezte el azokat az elmúlt kb. 2 évtized alatt képződött üledékeket, amelyeket egy brazil sziget partján azonosítottak.
Ritkaföldfémek Kaliforniában
Las Vegastól mintegy 80 kilométerre, a nevadai határ közelében, de még Kaliforniában található az a ritkaföldfém-bánya, amelyet 1949-ben fedeztek fel
Friss számítások: biztosan nem csapódik be a 2023 DW
A 2023 DW nevű, 50 méteres átmérőjű kisbolygó becsapódásának esélye az új pályaszámítások szerint zéró.
Április közepén indul az európai Jupiter-szonda
A JUICE nevet kapott szondát 2023. április 13-án a francia guyanai űrkikötőből indítják útnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
