A Cassini űrszonda átrepült a Szaturnusz holdjának gejzírfelhőjén
A Szaturnusz körül keringő amerikai űrszonda, a Cassini szerdán átrepült a bolygó Enceladus nevű holdjáról kilövellő gejzírfelhőn.
A Cassini először mintegy 50 kilométerre közelítette meg az égitestet, majd 200 kilométeres magasságban átrepült a gejzírfelhőkön.
A Cassini közel 52 ezer kilométeres óránkénti sebességgel közelítette meg a holdat, miközben képeket készített róla, többek közt az Enceladus olyan északi vidékeiről, amelyek korábban nem voltak láthatók nagy felbontásban.
Ám a legnagyobb várakozás a fedélzeti részecskedetektor méréseit övezte. Ezek alapján meg tudják majd állapítani a gejzírfelhők összetételét, sűrűségét és sebességét. Arra is kíváncsiak a szakemberek, hogy a gejzírfelhők tartalmaznak-e ammóniát, mert ha igen, akkor – mivel az ammónia folyékony formában tartja a vizet – lehetséges, hogy a hold mélyében folyékony víz rejlik.
Idén még három megközelítés várható, melyek során tüzetesen szeretnék vizsgálni a hold felszíni repedéseiből kiszökő vízmolekulák alkotta rejtélyes képződményeket. A 2004-ben Szaturnusz-körüli pályára állt Cassini 2005-ben fedezte fel ezt a különös jelenséget, ezért az Enceladus felkerült a földön kívüli élettel kecsegtető égitestek listájára. Mint arról a National Geographic Onlineis beszámolt, a jelenség egy lehetséges magyarázatára tavaly mutattak rá a kutatók. Az égitest felszínét borító, mozgó jéglemezek között fellépő súrlódás során hő keletkezik, amely elegendő ahhoz, hogy a jég egy részét megolvassza, és gőzt termeljen. Ez a gőz szabadul fel gejzirek formájában.
Kapcsolódó cikkeink:
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
2011 óta nem volt ilyen hideg novemberünk
Az év tizenegyedik hónapja kifejezetten hideg és száraz volt.
Nem sikerült megállapodni a műanyagszennyezés korlátozásáról
Megállapodás nélkül ért véget az ENSZ tárgyalása, egyes országok nem akarják korlátozni a műanyagtermelést.
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
