Felfedezték a legkisebb exobolygót

A felfedezés értékét emellett jelentősen növeli, hogy erre a bolygóra a csillagászok egy olyan új módszer bevetésével bukkantak rá, amely az elkövetkező legalább tíz évben a kutatók reményteli eszköze lehet arra, hogy a Földhöz hasonló planétákat mutassanak ki világmindenségben. Az eddig felfedezett Naprendszeren kívüli bolygók, tudományos nevükön exobolygók létét általában azzal az eljárással mutatták ki, hogy megmérték, az adott égitest milyen hatással van anyacsillaga mozgására. Ezekből az adatokból azután a kutatók következtetni tudtak a felfedezett bolygó méretére, tömegére és pályaadataira.

Most azonban Ignasi Ribas és munkatársai egy olyan csillag környezetét vették célba, ahol korábban már kimutatták más bolygók létét, és immár ezeknek az égitesteknek a perturbációit, vagyis keringési rendellenességeit vizsgálták, amelyeket csakis egy közelükben lévő másik, de kisebb bolygó gravitációs hatása válthatott ki.

Így a GJ 436T kódjellel ellátott égitesthez, amely harminc fényévre van tőlünk, és tömege mindössze ötszöröse a Földének. Így ez a legkisebb az eddig felfedezett mintegy 300 exobolygó közül, amelyek rendszerint Jupiter-Szaturnusz méretűek.

A felfedezők azonban mindjárt le is hűtötték a kedélyeket rámutatva, hogy a GJ 436T még szintén nem az „igazi”: felszínén nem alakulhattak ki az élet hordozására alkalmas feltételek, mint a folyékony halmazállapotú víz, megfelelő sűrűségű légkör, stb. Anyacsillagához ugyanis jóval közelebb van, mint a Föld a Naphoz. Erről a távolságról nem tettek említést, de azt elmondták: alig több mint öt földi nap alatt kerüli meg napját (összehasonlításul: a Föld 365, 25 nap alatt a Napot), miközben tengelye körül valamivel több mint 4 nap leforgása alatt tesz egy fordulatot.