Makákók lesznek az első marsutazók

A Fekete-tenger közelében fekvő, a főemlősökkel orvosi célú kísérleteket végző orosz kutatóintézetnek (Sochi Institute of Medical Primatology) már sok évtizedes gyakorlata van az orosz (szovjet) űrprogramokban. „A majom az emberhez hasonlóan reagál a különböző hullámhosszú sugárzásra. Ezért célszerűbb makákókon végezni a kísérleteket, mint kutyákon vagy más állatokon” – magyarázza Boris Lapin, az intézet igazgatója. Két év vizsgálat után a legjobban ellenálló kísérleti állatokat a moszkvai Orvosbiológiai Intézetbe küldik további vizsgálatra. A legújabb tervek szerint makákókat küldenének tesztútra a Marsra is.

A majmokkal végzett kutatás jövő év elején indul, a Mars-500 elnevezésű programmal egy időben. A program célja a bolygóközi utazás feltételeinek szimulálása embereken, melynek keretében az önkénteseknek 17 hónapot kell eltölteniük Moszkvában egy űrhajó-modellben.

Egy valódi Mars-utazásra viszont a szakértők szerint legkorábban is csak mintegy 10 év múlva kerülhet sor. A Mars-500 program vezetője, Viktor Baranov szerint mintegy 520 nap alatt lehet a vörös bolygót megjárni. 490 nap maga az út oda-vissza, és közel 30 nap maradna a Marson való kutatómunkára.

Megismétlődik Lajka esete?

A majmokon végzett kísérlet során a kutatók nem csak arra kíváncsiak, hogyan hat a kozmikus sugárzás az állatokra, hanem arra is, hogy viselik a hosszú idejű súlytalansági állapotot, az elszigeteltséget valamint a speciális táplálkozást. Oroszország ma egyike azon államoknak, amely főemlősökön végez kísérletet.

„Az emberiség több mint százmillió állatot áldoz fel évente az orvostudományi kutatások és a kozmetikai termékek tesztelése során. Az űrkutatásban minden bizonnyal nem egyszer fog még megismétlődni Lajka esete. Ma már nem titok, hogy az állat többek között a stressz miatt pusztult el a fellövés után pár órával” – nyilatkozta a sajtónak a hírre reagálva Andrei Zbarsky, a WWF munkatársa.

Anaida Shaginyan, a kutatóintézet munkatársa a BBC Newsnak elmondta, hogy nagyon sajnálja az állatokat, amelyek életüket vesztik a kísérletekben, de csak így érhető el, hogy később az űrhajósok számára ne váljon végzetessé a marsutazás. Az intézet egyébként tenyészprogramokat működtet, nem a természetes élőhelyükről fogják be a kísérleti állatokat.

Nem a Marsra utazó makákók lesznek az első űrutazó majmok. Az első kettő, Abrek és Bion volt, őket 1983 decemberében lőtték fel az egykori Szovjetunióból. Öt nap űrutazás után Kazahsztánban értek földet. A rehabilitáció után visszaengedték őket társaik közé.

Azóta még további tíz makákó vett részt hasonló kísérletben. 1985-ben Verny és Gordy űrutazása egy hétig tartott, két évvel később Dryoma és Yerosha már két hétig tartózkodott az űrben. Visszatérésük után Dryomát még a kubai elnöknek, Fidel Castronak is bemutatták. Később még háromszor került sor kéthetes űrutazásra: 1989-ben, 1992-ben és 1996-ban, majd pénzhiány miatt leállították a programot.

Az intézet űrhajós veteránja a 16 éves Krosh. „A majom idős kora ellenére még ma is nagyon aktív. 1992-es űrkalandja után rehabilitáción vett részt, később utódokat is nemzett. Ez is jelzi, hogy az űrrepülés nem károsította egészségét” – mondta a kutatóintézet igazgatója.

Kapcsolódó cikkünk: