Melinda, Vivien, Aranka2020. december 02., szerda
Föld

Hogyan keressünk meteorkrátert?

2008.04.30.Admin
National Geographic Magyarország

Nem kell messzire mennünk, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, hiszen Magyarországon is vannak meteorkráterek. Pontosabban meteorkráter-gyanús jelenségek. De hogyan lelhetünk rájuk, hogy bizonyíthatjuk égi eredetüket, és valóban gyémántbányát rejtenek-e ezek a helyek? Erről kérdeztük az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet kutatóit.

Azt gondolnánk, hogy a műholdképek és légi fotók korában meteorkrátert találni nem nehéz feladat, elvégre csak nyitott szemmel kell figyelni a felvételeket. Valójában a helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis nem mind meteorkráter, ami kerek. Viszont kétségtelen, hogy egy-egy ilyen felszíni geomorfológiai jelenség felismerésére a fenti módszerekkel nagyobb esély van (még ha azokat időközben a víz, szél vagy jég erősen le is pusztította).

Jelenleg a Földön 174 bizonyított meteorkráter található. A kanadai New Brunswik Egyetem által működtetett meteorkráter-adatbázisban (Earth Impact Database) nem csak a kráterek számát, de azok részletes adatait, leírásukat is megtaláljuk.

A világtérképet böngészve szembe tűnik, hogy a kráterek Észak-Amerika északi részén, Skandináviában, Ausztrália középső és nyugati területén fordulnak elő a legsűrűbben, ahol az idős, ellenálló kőzetek (többnyire gránit) vannak a felszínen. A Kárpát-medencében viszont egyetlen krátert sem jelez a térkép. Mi lehet ennek az oka? Ezt a területet elkerülték volna az egykori meteorbecsapódások?

Több száz méter mélyen

„Hazánk és a Kárpát-medence földtörténeti szempontból nagyon fiatal képződmény. A mélybe süllyedt idős kőzeteket, amelyek a több millió éves meteorkrátereket rejthetik vastag, fiatal üledék borítja. Ezért nem csoda, hogy ebben a térségben a felszínen nem találkozunk ilyen képződménnyel” – ad magyarázatot a kérdésre Bodoky Tamás, az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet kutatója. Viszont jelenleg több felszín alatti formáról is úgy vélik a kutatók, hogy nagy valószínűséggel meteorkráter lehet. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogyan lehet rábukkanni ezekre a gyakran több száz méter mélyen lévő formákra, és hogyan lehet bebizonyítani „égi” eredetüket?

„A felszín alatti meteorkráterek kutatása tulajdonképpen ugyanazokkal a geofizikai módszerekkel történik, mint az ásványkutatás. A különböző ásványi nyersanyagok kutatásánál jellegzetes kőzettani formákat, alakzatokat keresünk, ugyanígy a meteorkráter esetében is a jól ismert kráterformát, szerkezetet keressük. Ugyanis annak ellenére, hogy egy több millió évvel ezelőtt keletkezett kráter a mélybe süllyedt, és üledékkel betemetődött, a kráterforma és a becsapódáskor kialakuló jellegzetes töredezett kőzetszerkezet megőrződik. Ezeket különböző geofizikai mérésekkel ki lehet mutatni” – mondta a National Geographic Online-nak Bodoky Tamás. Tulajdonképpen a meteorkráter-kutatás az ásványkutatás egyfajta „melléktermékének” is nevezhető, hiszen az ásványkutatási céllal végzett mérések adatainak elemzése során bukkanhatnak rá a kutatók krátergyanús formákra.

 A kráterképződés folyamata (Forrás: Geopark Ries)

A kráterképződés folyamata (Forrás: Geopark Ries)

Megfelelő nagyságú és sebességű meteor becsapódása esetén a nyomás és lökéshullám hatására a kráter közvetlen környezetében a kőzet összetöredezik, szétrepedezik. A kráterből kirobbantott kőzetanyag pedig laza törmelékként visszahull a mélyedés aljára. Ezt a laza törmelékréteget gyarapítja még az egyensúlyát vesztő meredek kráterfal beomlása, lecsúszása is. Így a kráterben és annak közvetlen környezetében a távolabbi területhez képest lazább szerkezetű, porózusabb anyag alakul ki, ami nagy segítséget jelent a későbbi kutatáskor. Ez a porózus anyag ugyanis több szempontból is másképp viselkedik, mint a tömörebb, keményebb kőzetből álló környezete. A kisebb kőzetsűrűség miatt a kráter területén csökkent gravitáció jelentkezik. A mikrorepedésekbe beszivárgó víz megváltoztatja a kőzet vezetőképességét. A lazább kőzetben csökken a rengéshullámok (szeizmikus hullámok) terjedési sebessége. Mindezeket megfelelő geofizikai műszerekkel mérni lehet, így gyakorlatilag kirajzolódik a felszín alatti morfológia, annak ellenére, hogy akár több száz méter vastag üledéktakaró borítja, vagyis szabad szemmel nem látható.

Három esélyes hely

Jelenleg három olyan helyszín van Magyarországon, ahol meteorkrátert gyanítanak a szakértők. A kutatás legelőrehaladottabb fázisban a magyarmecskei objektumnál van. Az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet (ELGI) az 1950-es évek óta készít ún. tellurikus vezetőképesség térképeket az ország egész területéről. Ezek alapján már az 1970-es években ismert volt, hogy Pécstől délnyugatra, Magyarmecskénél a kőzetek vezetőképessége jelentősen megváltozik a környezethez képest. Erre az igen érdekes, kör alakú anomáliára már korábban is születtek különböző elméletek, de a leginkább alátámasztottnak az a legújabb feltételezés tűnik, hogy meteorbecsapódás során jött létre ez az alakzat (a harmadik képen látható fekete folt Pécstől délre).

„A környezethez képest hirtelen megugró vezetőképesség azzal magyarázható, hogy mivel a kráter karbon kori szenet is tartalmazó üledékben van, a becsapódás okozta nagy hő és nyomás hatására a szén grafittá alakult. Ez nagyságrendekkel jobb vezető, mint a szén. A meteorkráter-elméletet az is alátámasztja, hogy megvizsgáltuk a területről rendelkezésre álló egyéb mérési adatokat is. A gravitációs és a szeizmikus mérések is kimutatták ezt a különös formát, illetve a megváltozott kőzetfizikai tulajdonságokat. Ezek alapján úgy tűnik, hogy egy 6-8 kilométer átmérőjű komplex, gyűrűs kráterrel (a kráter közepe kiemelkedik) van dolgunk” – tette hozzá Kis Márta, az ELGI kutatója.

 Magyarmecskei feltételezett meteorkráter (Forrás: ELGI)

Magyarmecskei feltételezett meteorkráter (Forrás: ELGI)

A mérések azt mutatják, hogy a kráter nyugati része mélyebben fekszik, mint a keleti pereme. A kutatók feltételezik, hogy a meteor ferde terepen csapódott be, vagy a becsapódás után megdőlt a terep. Ennek következtében a nyugati, vagyis mélyebben fekvő részét elöntötte a tenger, a kiemelkedő keleti peremet pedig az erózió lepusztította. Idővel az egész kráter víz alá került, és betemetődött. „A kráter ma a felszín alatt mintegy 500 méter mélyen található. Érdekes, hogy a mélyben lévő alakzat kihat a felszínre is, ugyanis a területen megfigyelhető, hogy a patakok, kis vízfolyások futása tulajdonképpen körberajzolja a krátert” – tette hozzá Kakas Kristóf, az ELGI kutatója.

A jelenleg rendelkezésre álló geofizikai adatok alapján minden valószínűség szerint meteorkráter van Magyarmecskénél. Viszont a nemzetközi megegyezések alapján csak akkor beszélhetünk bizonyított meteorkráterről, ha ásványtani vizsgálatokkal is sikerül ezt alátámasztani. Bizonyítottság alapján négy fokozatba sorolhatók a meteorkráterek, pontosabban a meteorkráter-gyanús objektumok: bizonyított; valószínű; lehetséges; bizonyítottan nem, vagyis cáfolt meteorkráter. Jelenleg a magyarmecskei képződmény a 2. vagyis a valószínű kategóriában van. Akkor válik bizonyítottá, ha a fúrásmintákból sikerül kimutatni a becsapódás okozta nagy nyomás hatására átalakult (metamorfizálódott) kőzeteket, ásványokat. Ilyen bizonyíték lehet többek között a kvarc két módosulata: a coesit és stisovit.

Egyik sem képződik természetes körülmények között csak rendkívül nagy nyomáson. Eddig laboratóriumon kívül csak atomrobbantások helyszínén valamint meteorkrátereknél mutatták ki. A másik ilyen ásványtani bizonyíték a gyémánt. A becsapódás okozta nagy nyomás és hő hatására a szén ritkán, de átalakulhat gyémánttá, ám ezek csak mikroszkopikus méretűek. A gyémánt „normális körülmények között” több tíz kilométeres mélységben, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten keletkezik. Jelenleg Magyarmecskénél a geológia vizsgálatok még váratnak magukra.

Hasonló a helyzet a Bakony északnyugati lábánál lévő szintén csak feltételezett, ámde jóval nagyobb meteorkráterrel. Itt eddig csak gravitációs mérési adatokat vizsgáltak, és ezek arra engednek következtetni, hogy a Pápa és a Somló-hegy között, mintegy 25-30 kilométer átmérőjű kráterszerkezet található.

Turisztikai látványosság lehetne

Míg az előbbi két alakzat mélyen a felszín alatt, szem elől elrejtve található, a harmadik meteorkráter-gyanús képződmény már a felszínhez közel van, olyannyira, hogy légi fényképen fedezték fel, de a Google Earth-ön is bárki megtalálhatja. A Veszprém közelében, Meggyespusztán lévő világos kör alakú mélyedés jól láthatóan elkülönül a környezetétől. Ez a képződmény a három közül a legkisebb: mindössze 800 méter átmérőjű. Az eddig itt végzett – de a biztos eredményekhez még nem elegendő számú – földmágneses, gravitációs és geoelektromos mérések nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy meteorkráterről van szó. Meggyespusztánál a jövőben még további geofizikai és ásványtani vizsgálatra van szükség.

 Meggyespusztai feltételezett meteorkráter (Forrás: Google Earth)

Meggyespusztai feltételezett meteorkráter (Forrás: Google Earth)

A meteorkráterekkel kapcsolatos kutatások célja, hogy feltárják a földtörténetnek ezeket a különleges mozzanatait, hiszen nem csekély jelentőségű eseményekről van szó: a meteorbecsapódások igen komoly változásokat idéztek elő szűkebb és tágabb környezetükben. Habár hazánkban nem találnak és (remélhetőleg) nem is fognak találni olyan látványos felszíni krátereket, amilyeneket többek között Észak-Amerikából ismerünk, a Veszprém mellettihez hasonló kisebb felszínközeli kráterek alkalmasak lehetnek a nagyközönség számára történő bemutatásra.

„A hozzánk legközelebbi két ismert meteorkráter Németországban van: Steinheimnél és Nördlingennél. Bár mindkét kráter erősen lepusztult, a szerencsére nem mindennapi jelenség mégis rengeteg látogatót vonz: bemutatásukra komoly turisztikai ágazat épült. A meggyespusztai kráter illetve a meteorbecsapódás, mint általános természeti jelenség bemutatása nagyon jól illeszkedhetne a Balatonfelvidéki Nemzeti Park földtani értékeket bemutató, 2006-ban indult Bakony-BalatonGeopark programjához” – magyarázza a kutatás gyakorlati hasznát Kakas Kristóf.

További információ a meteorkráterekről a Magyar Geofizikusok Egyesülete honlapján >>

Hozzászólások

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

„Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

Égi jelenségek 2020. december első felében

Égi jelenségek 2020. december első felében

A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket