Ki jelentkezhet űrhajósnak?

A Columbus európai űrlabor sikeres összekapcsolása a folyamatosan bővülő Nemzetközi Űrállomással (ISS) új korszakot hozott az ESA életébe. Új asztronautákra van szükség, akik részt vesznek az ISS-en zajló munkában, a tervezett újabb holdraszállásban és egyéb űrkutatási programokban.

Nem éppen nyugdíjas állásról van szó. Egy rosszul sikerült dokkolás, bármilyen műszaki meghibásodás csak növeli az amúgy sem mindennapi körülményekből adódó alap stresszhelyzetet. Ráadásul több év kemény tréning szükséges az alig pár napos tényleges űrbeli munkához.

A pénz nem különösebben motiváló tényező ennél a munkakörnél, ugyanis a fizetés nem kimagasló. Mindezek ellenére talán nem kis túlzással mondhatjuk, hogy világviszonylatban is talán az egyik legnagyobb presztízsű munkakörről van szó. A presztízs és a tudományos kihívás mellett az sem utolsó szempont, hogy űrhajósként olyan különleges perspektívából láthatják a Földet, ami átlagos halandónak nem adatik meg.

Jó csapatmunka és állóképesség szükséges

Az ESA 16 év óta először újra űrhajósokat toboroz. A május 19-én, hétfőn indult az új űrhajós-generáció kiválasztása. A válogatás, majd később a felkészítés az ESA Kölnben lévő Európai Űrhajós Központjában (European Astronaut Centre) zajlik.

A szakemberek mintegy tízezer jelentkezőre számítanak. Csak az ESA 17 tagországának (az EU-15 mellett Norvégia és Svájc is tagja a szervezetnek) állampolgárai jelentkezhetnek.

Jelentkezéskor a résztvevők legfeljebb 37 évesek lehetnek. „Így még tíz év múlva is a legjobb űrhajóskorban lesznek” – mondta Gerhard Thiele, az ESA/EAC felkészítő tréningjeit vezető szakember, korábbi űrhajós.

A jelentkezés alapfeltétele a pilótákkal szemben támasztott megfelelő egészségi állapot valamint felsőfokú természettudományos vagy mérnöki végzettség. A kiváló angol nyelvtudás is alapkövetelmény, az orosz nyelvismeretért pedig további plusz pontot lehet szerezni. Repülési tapasztalattal valamint űrutazással kapcsolatos ismerettel rendelkezők szintén előnyt élveznek.

Ami a potenciális űrhajósok fizikai kondícióját illeti Volker Damann, az ESA vezető főorvosa a Spiegel Onlinenak elmondta, hogy nem olimpikonokat várnak, de a jó kondíció mindenképp szükséges.

A kiválasztás ötlépcsős rendszerben történik. Vizsgálják az egészségi állapotot, az állóképességet, a pszichológiai teherbírást, a csapatmunkára való készséget és az elkötelezettséget.

Jövő nyáron indulhat a kiképzés

Ha minden a tervek szerint halad, 2009 nyarán a négy kiválasztott elkezdheti a másfél éves felkészítő tréninget a konkrét projektre. Amennyiben viszont technikai okok miatt a küldetés csúszik, „nincs más dolguk” az űrhajósoknak mint várni, és persze tovább tréningezni. Claude Nicollier svájci űrhajós, akinek az előbb említett balszerencsében volt része, vagyis sokat csúszott a küldetése, kiszámolta, hogy minden egyes űrben töltött napjára átlagosan 280 földi nap jutott, amelyet tréninggel és várakozással töltött. A kölni központ vezetői remélik, hogy a jövőben lerövidül a várakozási idő.

Kölnben nem csak nem csak európai, de japán, orosz és amerikai űrhajósok is gyakorolnak. Bár a kiképző központ önmagában véve sem egy szokványos hely, egyediségét az is növeli, hogy itt található Európa legmélyebb medencéje. Ebben a súlytalansághoz hasonló közegben történik az űrséták során végzendő szerelési munkák begyakorlása.

Kapcsolódó cikkeink: