A Mars északi pólusánál II.
Rendszeresen tudósítunk a marskutató Phoenix űrszonda munkájáról. Az előző részben a leszállás körülményeiről esett szó, most lássuk az első eredményeket és a műszereket! Az első nagy meglepetés, a leszállás utáni ötödik napon (Sol-6) az űrszonda alól került elő.
Irta: Dr. Horváth András, a TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló korábbi igazgatója, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke.
Az első nagy Phoenix-meglepetés: a kinyitott robotkar kamerájával a déli irányban álló láb felé nézve két sima felületet, minden bizonnyal „jégtócsát” fedezett fel. Erről a két területről a négy hajtómű észak felé fújta le a marsi port és homokot, talán meg is olvasztotta kissé az alul lévő jeget.
A robotkar kamerájának színezett képe a fehéren „kiemelt” jégfoltokkal és az elfújt marsi homokkal. Alul balközépen a tüskés elektromos és hővezetést vizsgáló detektor van
A sztereokamerák első színes képén nagyon jól látható az előző fejezetben emlegetett, jégfagyásokat jelző poligonos szerkezet. Ez a földi tundra területére hasonlít, valószínűleg a jégnek van meghatározó felszínformáló szerepe.
A Phoenix június 2-án (Sol-8) kezdte meg első tapogatózó talajvizsgálatot, majd mintát is vett az észak-keleti oldalon kijelölt ásási területről.
A 9. napon ugyanarról a helyről vett talajban már fehéres csomók esetleges jeges minták is feltűntek. Sőt a kapa-nyomban már egy jégfoltot is látni lehetett.
A Phoenix ásásnyomai a 9. és 12. napon készültek
A harmadik kapavágást (Sol-12) keletebbre végezték itt még nem volt látható jég-gyanús hely.
A mintákból – amelyeket a képen is bemutatunk – megkezdődött a marsi talaj helyszíni összetételének vizsgálata. Az első mérések kiértékelése már ezen a héten várható.
A Phoenix ásó-kapájának tartályában lévő talajminták (balra) és az első mintában az optikai mikroszkóppal készült felvétel
A Phoenix főbb berendezései
A Phoenix űrszonda fő feladata lefúrni 0, 5-1 méteres mélységre, talaj- és kőzetmintákat venni. A robotkar végén nem csak ásó-kapáló szerkezet, de a munkát és a kiemelt talajmintát figyelő kamerát is elhelyeztek.
Ha az ásórészt elforgatják, akkor a mellette található négy érintkező tüskével ellátott elektromos és hővezető képességet mérő érzékelő vizsgálhatja a talajt.
Az árbocból sztereókamera pár (SSI) készít több-színszűrős felvételeket. Képeiből színes, és panoráma képeket lehet a Földön összeállítani.
Egyéb műszerek:
1-robotkar (RA)
Az amerikaiak legalább három hónapig szeretnék a Phoenix-el a marsfelszínt vizsgálni, de remélik, hogy a program még további két hónappal meghosszabbítható lesz. A Phoenix munkájának akadálya az lesz, hogy ott a poláris körzetben ősszel a Nap már olyan alacsonyan delel, hogy a napelemek nem tudják megtermelni a szükséges energiát.
A National Geographic Magyarország júniusi száma részletesen foglalkozik ezzel a témával >>
Kapcsolódó cikkeink:
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
2011 óta nem volt ilyen hideg novemberünk
Az év tizenegyedik hónapja kifejezetten hideg és száraz volt.
Nem sikerült megállapodni a műanyagszennyezés korlátozásáról
Megállapodás nélkül ért véget az ENSZ tárgyalása, egyes országok nem akarják korlátozni a műanyagtermelést.
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
