Megmérni a földrengést!

Nincs hírműsor, amelyik ne tudósított volna arról, hogy szombaton Tokiótól mintegy 300 kilométernyire északra erős földrengés történt. Három halálos áldozatot és jelentős anyagi kárt követelt a Richter-skála szerint 7-7, 2-es erősségű rengés. De tudjuk-e mi az a Richter-skála? És sok, vagy kevés az a 7, 2-es rengésérték?
Az amerikai Charles F. Richter 1935-ben vezette be a földrengések magnitúdójára épülő skálát. A mérés tudományos alapja a szeizmográf rajzolta jel. A földrengés epicentrumától 100 km-re felvett szeizmogram mikronban (10-6 m) mért legnagyobb kitérése, illetve annak tízes alapú logaritmusa mutatja meg a földrengés magnitúdóját.
A skála 0 és 9 közötti számokkal írja le a rengés erejét. Kilences érték felett is folytatódik, de mióta az 1930-as években használni kezdték, még nem fordult elő 8, 9-nél erősebb rengés.
Lássuk az egyes magnitúdókhoz tartozó észlelhető hatásokat:
A földrengések mérését már az ókori görögök megkísérelték, és a történelemben több más próbálkkozás is történt az erősség meghatározásra. Ma a Richter skála a legelfogadottabb. Korábban Mercalli 1897-ben leírt, és többször javított skálája volt elterjedt. Ez a 12 fokozatú skála nem annyira az egzakt mérésre, mint inkább a tapasztalt pusztításra hagyatkozik, ezért lakatlan területen kevésbé használható. A pontos neve: Mercalli-Cancani-Sieberg skála.