Szétdarabolódik a hatalmas antarktiszi jégtábla
A hidegebb hónapok ellenére megkezdődött az antarktiszi Wilkins-jégselfről februárban leszakadt hatalmas jégtábla szétdarabolódása. Az eseményt az ESA Envisat műholdja megörökítette.
Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, február végén mintegy 400 négyzetkilométer nagyságú jégtábla szakadt le az Antarktisz délnyugati területén lévő Wilkins-jégselfről. Mivel a déli féltekén ekkor ért véget a nyár, a kutatók azt prognosztizálták, hogy a tavasz beköszönte előtt nem várható további változás. Ennek ellenére az ESA Envisat műholdja megörökítette, amint május 30-án, a hatalmas jégtábláról egy közel 160 négyzetkilométer kiterjedésű rész levált. Az itt látható felvételeken jól nyomon követhető a május 30. és június 9-e között végbement változás.
„A folyamat még nem ért véget. A megmaradt jégtábla már csak egy vékony jégnyelvvel kapcsolódik a jégselfhez. A következő napokban várhatóan teljesen elszakad a part menti jégtől” – mondta Matthias Braun, a Bonni Egyetem kutatója valamint Angelika Humbert, a münsteri Egyetem kutatója, akik hónapok óta nyomon követik a térségben zajló változásokat.
A két kutató – a 2007-ben indult és 2009-ben záruló – Nemzetközi Sarkvidék Éve (International Polar Year – IPY) program keretében vizsgálja a déli kontinensen a jég alakulását. Az ESA Envisat műholdjának Advanced Synthetic Aperture nevű radarja (ASAR) nagyon előnyös ezeknél a kutatásoknál, mert sötétben és a felhőkön keresztül is „lát”, ami jelentős könnyebbség a sarkvidéken. Az egyre hosszabb időt lefedő műholdképek segítségével rengeteg információ áll a kutatók rendelkezésére, hogy tanulmányozzák a sarkvidéki területeken végbemenő változásokat.
A jégselfek pedig a klímaváltozás kitűnő indikátorai, ugyanis mivel a tengeren „úsznak” – gyakorlatilag csak egy szélesebb jégnyelvvel kapcsolódnak a szárazföldi jéghez – egyszerre érzékenyek a levegő és a tengervíz hőmérsékletének emelkedésére is. Nem véletlen, hogy a kutatók figyelme erre a területre irányul, hiszen az Antarktiszon az elmúlt 50 évben drasztikus – 2, 5 Celsius fokos – hőmérsékletemelkedés következett be. Az elmúlt két évtizedben a part mentén hét jégself területe csökkent nagymértékben, ezek között volt, a „leglátványosabb” Larsen B jégself leválása is 2005-ben.
Kapcsolódó cikkeink:
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Ekkora most az Aral-tó
Az emberi környezetrombolás szimbólumává lett közép-ázsiai tó az 1960-as években még kétszer akkora volt, mint Belgium.
Volt idő, amikor az Arab-sivatag is zöldellt
Arábia déli része ma a világ egyik legnagyobb és legszárazabb homoksivataga, azonban néhány ezer éve még folyók és tavak vize, és zöld növényzet volt itt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
