Ötven kilométerre repült az űrszonda a Szaturnusz holdjától
A Cassini űrszonda újabb közeli képeket küldött a Szaturnusz Enceladus nevű holdján működő gejzírekről. Ezeknek a különleges képződményeknek a vizsgálata választ adhat arra, van-e folyékony víz a holdon, és bekerülhet-e az Enceladus az életgyanús égitestek közé.
Augusztus 11-én az űrszonda 50 kilométer magasságban repült át az Enceladus déli sarkvidéke felett, így küldetése során immár másodszor haladt át a gejzírekből feltörő vízgőzből és jégtörmelékből álló ”felhőkön”. A NASA beszámolója szerint a manőver célja az volt, hogy a kutatók további adatokat nyerjenek ezekről a különleges képződményekről.
Az Enceladus mindössze 500 kilométer átmérőjű, mégis a Naprendszer legérdekesebb tagjai közé tartozik. Az Jupiter Európa nevű holdjához hasonlóan, felszínét vízjég borítja. Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, a kutatókat igencsak meglepte, amikor 2005-ben vulkánossághoz hasonló tevékenységet fedeztek fel a holdon.
A gejzírszerű kitörések vízgőzt, gázt valamint apró jégtörmeléket löknek akár 750 méter magasba, vagyis nagyobb távolságba mint a hold átmérője. Így nem meglepő, hogy többek között a gejzírek anyag táplálja a Szaturnusz E-gyűrűjét. A gejzírek fészke a hold déli sarkvidékén mintegy 130 kilométer hosszú szinte párhuzamosan futó hasadékokban van. Ezek a területek a környezethez képest pár fokkal melegebbek.
A mintegy 64 ezer kilométeres óránkénti sebességgel, 50 kilométer magasságban átrepült űrszonda összesen hét részletes felvételt készített a területről. Mivel a képek felbontása 10-20 méter (egy pixel 10-20 méteres területet fed le), az alig egy méter átmérőjű gejzírnyílások nem látszanak. A nyílások körül látható hatalmas hasadékok és jégtömbök viszont további bizonyítékként szolgálhatnak arról, milyen folyamatok zajlanak le ezen a területen. A kutatók továbbá arra is választ akarnak kapni, hogy van-e folyékony víz a gejzírekben. Amennyiben igen, az Enceladus is felkerülne az életgyanús égitestek listájára.
Kapcsolódó cikkeink:
Eltúlozták a madagaszkári zafírbányászat hatásait
A világ leginkább egyedi élővilágú szigetén az erdők pusztítása elképesztően súlyos a vadvilágra, élőlényekre nézve.
Ezért lehet olyan magas a Mount Everest
A bolygónk legmagasabb hegye mintegy 200 méterrel magasabb a Himalája többi nagy csúcsánál, kiderült, mi segíthette abban, hogy ilyen nagyra nőjön.
Égi jelenségek 2024. október második felében
Megint telihold lesz, aminek a potenciális üstökösészlelés miatt most kevésbé örülünk, lesz viszont együttállásunk is, és átállunk a téli időszámításra.
Bolygó létezését igazolták Barnard-csillag körül
A Barnard-csillag a Naphoz legközelebbi magányos csillag, 5,9 fényév távolságban van tőlünk.
A Ceres törpebolygó egykor óceánvilág lehetett
Az égitest fagyott kérgét több mint 90 százalékban vízjég alkotja ma is egy új kutatás alapján.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
