Nálunk is népszerűek a barlangi kalandtúrák

Hazánkban is egyre népszerűbb az úgynevezett overallos barlangturizmus. Legutóbb a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság – a két éve megnyitott balatonedericsi Csodabogyós-barlang sikerén felbuzdulva – idén májusban megnyitotta a Szentgáli-kőlik-barlangot is az overallos turizmus számára. A Csodabogyós-barlangban tavaly 3000 fő vett részt ilyen speciális kiránduláson. A program sikere talán annak köszönhető, hogy a Balaton közelében a fürdőzés és a vízi sport mellett alternatív kikapcsolódási lehetőséget kínál. „A sármelléki repülőtér közelsége szintén hozzájárult a program sikeréhez, ugyanis több külföldi csoport is kifejezetten az overallos barlangászat miatt érkezett ide” – tudtuk meg Korbély Barnabástól, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság geológiai referensétől.

Az elmúlt években a többi hazai nemzeti park területén is sorra nyíltak meg olyan barlangok a nagyközönség előtt, amelyek lehetőséget nyújtanak az overallos barlangturizmusra. Ennek lényege, hogy a szokványos utcai cipőben tett „sétálós” barlanglátogatás helyett az érdeklődőknek lehetőségük van kiépítetlen terep bejárására, pontosabban „bemászására”, ahol legfeljebb néhány létra vagy lánc segíti a haladást. A felszerelést és a szakképzett vezetőt a szervezők biztosítják.

A lapunk által megkérdezett nemzeti parkokban elmondták, hogy az érdeklődő korosztály igen vegyes a kép az érdeklődők körében, vagyis a 8-10 éves gyerekektől 65 éves korú látogatókig terjed a paletta, de a legnagyobb számban elsősorban a 20 és 35 év közötti korosztály képviselteti magát. A többnyire 1, 5-3 órás túrák ára általában 2000 forinttól mintegy 5000 forintig terjed, ebben benne van a túrafelszerelés is. Ezek az utak nem tartoznak az extrém sportok közé, ugyanis olyan barlangokról van szó, amelyekben átlagos fizikai rátermettségű, jó kondícióban lévő érdeklődők különösebb nehézség vagy veszély nélkül teljesíthetik a túrát.

Elsődleges a természetvédelmi szempont

„Amellett hogy ezek a barlangok különleges földtani bemutatóhellyé válnak, fontos hogy ne sérüljenek a természetvédelmi szempontok” – mondta lapunknak Ferenczy Gergely, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság barlangtani szakreferense. A szakértő hozzátette, hogy nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy overallos barlangtúrákat szervezhessenek. A KvVM előírásai többek között szabályozzák az adott barlangba beengedhető látogatók számát, a napi túrák számát, valamint a bejárható járatokat.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Korbély Barnabás is, aki lapunknak elmondta, hogy a 2006-ban megnyílt balatonedericsi Csodabogyós-barlangban például a túrák végpontja egy cseppkövekben gazdag terem, ahol éppen természetvédelmi okok miatt a látogatók csak pár méteres távolságból csodálhatják meg a képződményeket, de a látvány így is elragadó. A túrák nem érintik az értékes képződményekben gazdag járatokat, így a taposás nem okozhat gondot.

A nemzeti parkok által nyújtott ilyen jellegű szolgáltatás a legtöbb helyen elérte a kapacitásának felső határát. Az általunk megkérdezett szakemberek elmondása szerint további barlangok ilyen célú megnyitása nem várható, és a meglévőkben sem kívánják a végtelenségig növelni a látogatók számát, ugyanis nem cél, hogy tömegturizmussá fejlesszék ezt.

Ezzel kapcsolatban Havasi Ildikó, a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság geológiai referense elmondta, hogy az Orfű közelében lévő Mészégető-források barlangja egyfajta kiegészítő jellegű ökoturisztikai szolgáltatásként nyílt meg a nagyközönség előtt 2007-ben. A nemzeti park területén nincs több olyan barlang, amely biztonságosan bemutatható lenne úgy, hogy a természeti értékek ne sérüljenek. „Az overallos barlangászat számára megnyitott barlangok gyakran csak gyalogosan közelíthetők meg, így ez is limitálja a látogatószámot. Például a Bükki Nemzeti Park területén az ilyen céllal megnyitott barlangok többsége távol fekszik a műúttól, csak közel fél-egy órás gyalogtúrával érhető el” – tette hozzá Ferenczy Gergely.

Nem tömegturisztikai szolgáltatás

Ezek a túrák jelenleg évente legfeljebb néhány száz főt vonzanak. Ilyen körülmények között a szakemberek szerint még érvényesíthetők a természetvédelmi szempontok. Viszonyításképpen például az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó Béke-barlangban 2000 óta, a Meteor- valamint Kossuth-barlangban 2007 óta évi néhány száz főt fogadnak az overallos túrákra, szemben a kiépített barlangokban szervezett túrák 150 ezer fős évi látogatószámával. Ezektől valamelyest eltér a budapesti Pál-völgyi-Mátyás-hegyi-barlangrendszer, ahol az elmúlt időszakban évente mintegy 2000 főt fogadtak a speciális barlangtúrákon. Ennek hátterében valószínűleg a főváros jelenléte, valamint a nagyobb számú külföldi turista áll.

„Az overallos túrák egy évtizede indultak nálunk, azóta folyamatosan nő az érdeklődés irántuk. Nagyon népszerűek az úgynevezett földalatti földrajzórák, amelyekre főleg tavasszal és ősszel érkeznek nagy számban iskolások. Az elmúlt években pedig egyre gyakrabban választják cégek is csapatépítő tréning gyanánt ezt a szolgáltatást” – tudtuk meg Regős Szilárdtól, a Pál-völgyi–Mátyás-hegyi-barlangrendszer túravezetőjétől.

A Balatonnál a Geopark-program részét képezi

Az overallos barlangturizmus a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban szorosan kapcsolódik a nemzeti park tervezett Bakony-Balaton Geopark programjához, melynek célja, hogy ismert és kevésbé ismert, ámde igen értékes – nem feltétlenül védett – földtani képződményeket mutassanak be az érdeklődőknek. A geoparkoknál nagy hangsúlyt helyeznek az interaktív kiállításokra, a szórakoztatva tanulásra. Korbély Barnabás elmondta, hogy a geopark működése szempontjából fontos, hogy a helyi lakosság be tudjon kapcsolódni a különböző szolgáltatásokba, és ebből anyagi haszna is származzon. Ezek a szempontok mindkét barlang esetében teljesülnek, hiszen a túrákat nem a nemzeti park szakemberei, hanem szakképzett helyi barlangászok vezetik. A nemzeti park kérte felvételét az Európai Geopark Hálózat tagjai közé, a pályázat elbírálása folyamatban van. Pozitív döntés esetén egyúttal automatikusan az UNESCO Geopark Hálózat tagjai is lesznek. A tagság elsősorban a marketing szempontjából előnyös, ugyanis a 33 tagból álló európai hálózatban kölcsönösen reklámozzák egymást a saját területükön, ami segíti a geoturizmus fellendülését.

A program részeként idén nemcsak a Kőlik-barlangot nyitották meg, hanem átadták a várpalotai homokbányában létrehozott új bemutatóhelyet. A város belterületén lévő felhagyott homokbánya mintegy 400 puhatestű faj maradványait és különös geológiai formákat (keresztrétegzettséget) mutat be. A látogatók számára a vezetést itt is egy helyi lakos végzi. A Bakony-Balaton Geopark majdani központját Hegyestűre tervezik, de pénzforrás hiányában egyelőre nem tudni, mikorra valósulhat meg. Viszont a közeljövőben elkészülő tihanyi bemutatóközpont, a Levendula-ház egyik szintjét teljes mértékben a geopark program bemutatásának szentelik. A fő attrakció a térség egykori vulkáni tevékenységeit bemutató interaktív kiállítás lesz.

Fotók: Korbély Barnabás (1, 4), Regős Szilárd (2, 3)

Kapcsolódó cikkeink: