Havazás a Marson
Először sikerült megfigyelni havazást a Földön kívül: a Phoenix űrszonda lézeres meteorológiai berendezése hulló hópelyheket érzékelt a Marson. A bolygó légkörében négy kilométeres magasságban úszó felhőkből származó havazás nagy szenzáció.
A hulló pelyhek nem érték el a felszínt, mert a bolygó légkörének alsó rétege nagyon száraz, ezért a jégkristályok esés közben elszublimáltak (szilárdból a folyékony halmazállapot kihagyásával gázzá alakultak).
A megfigyelés azért rendkívüli jelentőségű, mert magában hordozza a folyékony víz jelenlétének lehetőségét. A marsi tavasz beköszöntével emelkedik a hőmérséklet, ami megfelelő nyomásviszonyok esetén a megolvadó hóból átmenetileg folyékony vizet is eredményezhet.(A Marson uralkodó hőmérséklet-és nyomásviszonyok együttese miatt a víz általában csak fagyott és gáz halmazállapotban fordul elő.)
A szonda a következő lépésben a hó nyomait a felszínen keresi majd. A Phoenix eddigi leletei ígéretesek: mészkő és egyéb olyan ásványok nyomaira bukkant, amelyek vkialakulásáho folyékony víz jelenléte szükséges.
Képek forrása: NASA
Szöveg:
Ádám Rita
Vezető meteorológus
Meteo21
London méretű jégtábla hasadt le az Antarktiszon
A Brunt-selfjégen keletkezett repedések alapján már régóta várható volt az esemény, amelyre a Brit Halley-VI kutatóbázis közelében került sor.
Ez a legnagyobb futószalag a világon
A szerkezet 100 kilométer hosszú, a Szahara nyugati szélétől, egy bányától a óceánig tart.
Szupernóva-temetőt vizsgáltak egy rádióteleszkóppal
Ausztrál-olasz együttműködésben készültek el azok a rendkívül részletes szupernóva maradványokat bemutató képek, amelyeket ausztrál rádióteleszkóp-rendszer segítségével hoztak létre.
7,6 kilós meteorit az Antarktikáról
Az elmúlt évszázadban mintegy 45 ezer meteoritot szedtek össze az Antarktika területén.
Az erdei földcsuszamlások okai
Egy új kutatásban azt vizsgálták meg, mi határozza meg, hogy az erdei környezetben milyen gyakorisággal következnek be földcsuszamlások.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
