Fény derült Tycho Brahe szupernovájára
Több mint 400 évvel azt követően, hogy Tycho Brahe dán csillagász egy rejtélyes égi jelenség alapján bizonyítékokkal szolgált az akkor kétezer éve elfogadott arisztotelészi világkép megdöntéséhez, a tudósoknak sikerült meghatározni az akkori jelenség okát.
1572. november 11-én jelent meg az égbolton egy egyre fényesebbé váló csillag. Fényereje vetekedett a Földről legfényesebbnek látszó Vénusz bolygó tündöklésével. Két héten át nappal is látható volt az égbolton, míg végül 16 hónappal megjelenése után végleg eltűnt.
Brahe egy tőlünk valójában kb. 7500 fényévnyi távolságban lévő szupernóva megjelenéséből következtetett arra, hogy szemben az arisztotelkészi felfogással, a Holdon túli világ korántsem változatlan. Arisztotelész tanítása szerint ugyanis a csillagok örökéletűek, nem keletkezhetnek és nem pusztulhatnak el
A dán tudós arra a következtetésre jutott, hogy egy új csillagot fedezett fel a Cassiopeia csillagképben. Akkoriban még nem volt használatos a csillagászati távcső, de Brahe számításokkal igazolta, hogy olyan égi jelenségre – az ő megfogalmazása szerint nova stellára (új csillagra) – bukkant, amely a Holdon túl van, vagyis születhetnek új csillagok. Az égitest tényleges távolságát természetesen megközelítőleg sem tudta meghatározni. A robbanás valójában nem 1572-ben, hanem 7500 esztendővel korábban, Kr. e. 6000 körül következett be, de a hatalmas távolság miatt a Földre évezredekkel később érkezett meg a szupernóva fénye.
A maradvány infravörös fényképe
A Brahe-szupernovát, pontosabban annak maradványait (SN 1572 csillagközi ködfelhő) a Föld körüli pályán keringő Hubble űrteleszkóp segítségével 2004-ben sikerült megtalálni. Német, japán és holland csillagászok most ezeknek a maradványoknak az elemzéséből következtettek arra, hogy Brahe , , nova stellája” egy szoros kettős rendszer, azaz egy fehér törpe kategóriájába tartozó csillag és kísérőcsillaga termonukleáris robbanásának a végterméke volt.
Kapcsolódó cikkeink:
Fotó az eddigi legfényesebb csillagrobbanásról
Hogyan halt meg Tycho Brahe?
India lassabban melegszik, és nem értjük teljesen, hogy miért
Elképzelhető, hogy a légszennyezésnek köszönheti a szubkontinens ezt a lassabb melegedést, de más tényezők is beleszólhatnak.
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
Minden korábbinál pontosabban sikerült megmérni az Uránusz tengelyforgását
A korábbi adatokat még a Voyager-2 űrszonda méréseiből kapták 1986-ban, most a Hubble-űrteleszkóp ezerszer pontosabb adattal szolgált.
Ekkora most az Aral-tó
Az emberi környezetrombolás szimbólumává lett közép-ázsiai tó az 1960-as években még kétszer akkora volt, mint Belgium.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
