Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Föld

Arany minden áron!

2009.01.08.Admin
National Geographic Magyarország

Az emberiség eddig 161 ezer tonna aranyat hozott felszínre, ennek több mint felét az utóbbi ötven évben. Soha ilyen súlyos környezeti és egészségügyi ártalmakat nem okozott az aranybányászat.

Részlet a National Geographic Magazin januári számából
Írta: BROOK LARMER
Fényképezte: RANDY OLS0N

Juan Apaza ugyanúgy az arany mágikus vonzásában él, mint éltek valaha inka ősei. Bányász, 44 éves, a perui Andok ormai alatt, 5100 méter magasan dolgozik. Mielőtt leereszkedne a jeges aknába, marokszám gyömöszöli szájába a kokalevelet, hogy elviselje a mardosó éhséget, a gyötrő fáradságot. Hónapról hónapra, egy híján minden nap ingyen gürcöl a gleccser alatt vájt bányában, a földkerekség legmagasabban fekvő városa, La Rinconada fölött. Újra meg újra leszáll az ásító mélybe, ahol egyfolytában robbanás, mérgezés, bányaomlás veszélyével kell dacolnia. Juan az elmúlt harminc napra egy fityinget sem kapott, de ma elérkezett a hónap utolsó napja: most mindenki saját magának bányászhat. Amennyit az engedélyezett négyórás vagy kicsit hosszabb műszakban sikerül kitermelnie, az mind az övé – pontosabban annyit kap meg, amennyit a vállán el tud cipelni.

Juan Apaza ugyanúgy az arany mágikus vonzásában él, mint éltek valaha inka ősei. Bányász, 44 éves, a perui Andok ormai alatt, 5100 méter magasan dolgozik. Mielőtt leereszkedne a jeges aknába, marokszám gyömöszöli szájába a kokalevelet, hogy elviselje a mardosó éhséget, a gyötrő fáradságot. Hónapról hónapra, egy híján minden nap ingyen gürcöl a gleccser alatt vájt bányában, a földkerekség legmagasabban fekvő városa, La Rinconada fölött. Újra meg újra leszáll az ásító mélybe, ahol egyfolytában robbanás, mérgezés, bányaomlás veszélyével kell dacolnia.

Aranyat reklámozó lányok határozzák meg a szeptemberi esküvői szezon előtt az indiai Chennai utcaképét. Főként ebben az időben pezseg az ékszerpiac. India népe vásárolja a legtöbb aranyat – befektetésként és ékszerként egyaránt.

Juan az elmúlt harminc napra egy fityinget sem kapott, de ma elérkezett a hónap utolsó napja: most mindenki saját magának bányászhat. Amennyit az engedélyezett négyórás vagy kicsit hosszabb műszakban sikerül kitermelnie, az mind az övé – pontosabban annyit kap meg, amennyit a vállán el tud cipelni. Ez a szóbeli megállapodás, a cachorreo még a spanyol hódítás előtti időkből származik, és ma is elfogadott bérezési módnak számít az Andok csúcsai között. Mire a bányász végez, kővel teli zsákja akár kisebb vagyont is rejthet, de az esetek többségében alig akad benne arany. Juan Apaza egyre csak arra vár, hogy rámosolyogjon a szerencse. „Talán majd ma” – vigyorog, kivillantva egyetlen aranyfogát. Hogy javítson az esélyein, lerója fizetségét a Földnek: egy üveg pisco pálinkát állít a bánya nyílása mellé, néhány kokalevelet csúsztat a szikla alá, s mindennek tetejébe – már néhány hónapja – kakast áldozott egy sámán társaságában a szent hegy csúcsán. Miközben eltűnik a sötét üregben, kecsua anyanyelvén imádságot mormol: a hegyhez és az abban lakozó arany istenéhez fohászkodik. „Ott a mi Csipkerózsikánk. Az ő áldása nélkül sohasem találnánk aranyat, de még a bányából se kerülnénk ki élve” – mutat Apaza a bánya fölötti hómezőn kanyargó jégfolyamra.

Illegális aranybányászat a ghánai Pra folyónál. A fekete munkásokat a meggazdagodás reménye élteti, nap mint nap megtöltik zsákjukat érccel, ahogyan ők nevezik: „pénzkővel”. Munkájuk enyhíti a világ aranyéhségét s tönkreteszi a tájat.

Szó sincs arról, hogy Eldorádóban lennénk, a gleccserjég alatt megbúvó telérek mégis több mint félezer éve vonzzák a kincskeresőket a tengerszint felett 5000 méter magasan húzódó zord perui tájra. Az elsők között érkező inkák „a Nap verítékét” látták a csillogó fémben. Később pedig jöttek a spanyolok – arany és ezüst iránti sóvárgásuk lett az Újvilág meghódításának egyik legfőbb hajtóereje. Az utóbbi években újra óriási emberáradat, harmincezer szerencsevadász tódult ide. Ahol egykor csak néhány kincskereső táborozott, most nyomorúságos viskók tömege pettyezi a hegyoldalt. Bár a látvány középkori állapotokat idéz, La Rinconadát vadonatúj jelenség: a 21. század aranyláza hívta életre.

Nincs még egy kémiai elem, amely annyira megbabonázott volna bennünket, mint az Au vegyjelű nemesfém, az aurum – vagyis az arany. Népek háborúztak érte évezredeken át, idegen földeket hódítottak meg, fényűző birodalmakat alapítottak, fizetőeszközt teremtettek, hegyeket hordtak el és erdőket taroltak le. Pedig az arany birtoklása nem létkérdés. Ám csekély gyakorlati haszna ellenére, kedvező tulajdonságai, különleges sűrűsége, képlékenysége és nem fakuló fénye folytán ez a fém lett a földkerekség egyik legkeresettebb árucikke, a szépség, a gazdagság és a halhatatlanság jelképe.

Mai világunkban ez a szenvedélyes vonzalom valójában már értelmét vesztette. A földteke minden nemzete (utolsóként 1971-ben az Egyesült Államok) felszámolta aranyalapú pénzrendszerét, amelyet John Maynard Keynes közgazdász csak úgy emlegetett: „barbár világ hagyta örökség”. Az arany azonban megőrizte mágikus erejét – a világméretű bizonytalanság közepette pedig mind értékesebb. Míg 2001. szeptember 10-én unciánként (azaz mintegy 28, 5 grammonként) még csak 271 dollárt adtak érte, 2008 márciusára 1023 dollárig szökött fel az ára.

Egyetlen szoba a műhelyük: a kolkatai aranyművesek verejtékükkel szerzik sovány hasznukat. Ha 100 grammos ékszerre szól a megrendelés, összesen 103 gramm aranyat kapnak – ami megmarad, az övék.

Egyetlen szoba a műhelyük: a kolkatai aranyművesek verejtékükkel szerzik sovány hasznukat. Ha 100 grammos ékszerre szól a megrendelés, összesen 103 gramm aranyat kapnak – ami megmarad, az övék.
Luxuscikk mivolta mellett az arany újra betölteni látszik ősi szerepét: vészterhes időkben biztosan tartja az értékét. Drágulását részben a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, részben az amerikai dollár gyengülése és a világgazdasági válság eredményezte. Mindamellett, hogy a befektetők egyre inkább az új, arany fedezetű alapokat keresik, a forgalom kétharmadát ma is az ékszerek iránti kereslet táplálja. „Nem kérünk a piszkos aranyból!” – ezzel a jelszóval kampányolnak az egyesült államokbeli aktivisták. Sok nagy ékszerkereskedő céget rábírtak arra, hogy ne forgalmazzon embertelen viszonyok között, súlyos környezeti károk árán kitermelt aranyat. A legfőbb aranyfogyasztók azonban mit sem törődnek az efféle megfontolásokkal.

Indiában az arany a kultúra szerves része, Kína pedig 2007-ben – az Egyesült Államokat megelőzve – a világ második legnagyobb aranyékszer-felvásárlójává lépett elő. Soha annyi áldozatot nem szedett, soha olyan súlyos környezeti és egészségügyi ártalmakat nem okozott az aranybányászat, mint éppen napjainkban. Az arany kitermelését ugyanaz nehezíti, ami a vonzerejét is adja – az ugyanis, hogy nagyon ritka fém. Az emberiség eddig 161 ezer tonna aranyat hozott felszínre, és ennek több mint felét az utóbbi ötven évben nyerte ki a földből. A világ legjobb lelőhelyei azonban nemsokára kimerülnek, friss aranykészletekről pedig ritkán adnak hírt. A jövőben még kitermelhető kisebb készletek ráadásul a Föld nehezen megközelíthető, ökológiailag veszélyeztetett térségeiben rejlenek – ehhez az aranyhoz minden bizonnyal csak súlyos környezeti károk és egészségügyi kockázat árán lehet hozzáférni.

Minderről a National Geographic Magazin januári számában olvashat.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket