A Szlovéniában mért mínusz 49 fokos hidegrekord háttere
A hazai hírforrások is tudósítottak róla, hogy Szlovéniában a január 8-ról 9-ére virradó éjjel mínusz 49 fokos hőmérsékletet mértek a Bohinj közelében található, mintegy 1500 méter magas Komnán.
Első hallásra talán hihetetlennek tűnik, hogy határaink közelében, bár alpi környezetben ennyire alacsony hőmérsékletet észleljenek. Az eredmény azonban nem példa nélküli. A környéken a ljubljanai egyetem kutatói több automata mérőállomást üzemeltetnek, ahol ezekkel először dr. Matej Ogrin mért mínusz 40 fok alatti hőmérsékletet 2005. március 2-án. Alpi (svájci, ill osztrák) völgyekben egyébként többször jegyeztek fel mínusz 50 fok alatti minimumhőmérsékleteket.
A mérésről Gregor Pucelj számolt be a szlovén delo.si hírportálon. Beszámolója szerint január 8-án este érkeztek a Komna turistaházhoz, ahol ekkor mínusz 16 fokos hőmérsékletet észleltek, de egy közeli völgyben már ekkor is mínusz 28 fok volt. Reggelre a kedvező mikroklimatikus viszonyok következtében a turistaház közelében lévő egyik dolinában a talaj felett 180 centiméterre felállított automata hőmérő mínusz 43 fokot jelzett, míg az ugyanitt működő speciális alkoholkeverékkel töltött minimumhőmérőn -49, 1 fokos értéket tudtak leolvasni, amely új, nemhivatalos hidegrekord Szlovéniában. Ez alapján valószínűsíthető, hogy ebben az országban is előfordulhat mínusz 50 fok alatti hőmérséklet.
A rekordot egy magashegységben, a Júliai-Alpokban található karsztfennsík egyik dolinájában mérték. A hazai Bükkhöz és Aggteleki-karszthoz hasonló táj dolinái persze a magyarországi rokonaiknál mélyebbek. Télen, anticiklonális körülmények között, nyugodt, szélcsendes időben ún. „hideg légtavak” töltik ki ezeket, amelyek az extrém alacsony hőmérsékleteket okozzák. A hideg itt sokáig megül, például az emített mérést követő nap déltájban még mindig mínusz 36 fokot mértek a hidegrekord helyén. Érdekes, hogy ezekben a fagyzugokban, ahol nyáron is gyakori a kemény hajnali fagy, a növényzet is alkalmazkodik a mikroklíma szélsőségeihez. Mint a képen is látható, míg a fennsíkot általában erdő fedi, a fagyzugos dolinákban csak csökevényes bokrok maradnak meg. A rekordot tehát nem a hegycsúcson, hanem az annak északi oldalán található, hasonlóan mély, lefolyástalan völgyben mérték.
Timár Gábor (ELTE) – Podobnikar Toma¾ (Szlovén Tudományos Akadémia kutatóközpontja)
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
